Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KRÓNIKA

az „életet a házban", ez a gondolat még merőben újnak hatott, messze volt még akkor a tudományos látásmód attól, hogy „életmód" kutatásokkal foglalkozzon. Az anyagi és a szellemi kultúra egyaránt érdekelte, ugyanakkor tudománytörténeti vizsgálódásaiban is jelentős eredményeket ért el. Orvosi indíttatása és néprajzi érdeklődése szerencsésen ötvöződött egyéniségében, ugyanakkor valósággal predesztinálta a népi gyógyászat kutatására, feldolgozására. Több, mint 400 tanulmány és cikke között igen jelentős számban találunk e témakörrel foglalkozókat is. A mai népi gyógyítással foglalkozó szakemberek közül sokan az ő indíttatására kezdtek el ezzel a témakörrel megbarátkozni, gyűjteni, publikálni. Számos, a népi gyógyítással kapcsolatos munkája közül itt most csak néhányat említünk meg. Feltétlenül ki kell emlenünk a szinte tankönyvként használatos „A magyar népi orvoslás kutatása" (Bp. 1948.) és a „Népünk természetismerete" (Bp. 1948.) c. tanulmányait. De nem szabad elfelejtkeznünk a korábban megjelent, monografikus szemléletű „Népi orvoslás a Borsa-völgyében" (Kolozsvár, 1943.) c. tanulmányáról sem. És végezetül — még megérhette, hogy megjelent a Szentgál monográfiájának II. kötete, amelyben megtalálhatunk mindent a népi ember- és állatorvoslásról, amit e témakörben gyűjteni, feldolgozni érdemes és szükséges. A sokoldalú kutató eltávozásával a MOT Népi Orvoslási Szakosztálya első elnökét búcsúztatja. S.E.