Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
ADATTÁR - Kapronczay Károly: Adatok a Semmelweis-szobor történetéhez
A végrehajtó bizottság a szobor létesítője: Fadrusz János mesterrel egyetértően a közmunkák tanácsánál neki megjelölt 3 hely közül az első helyen jelöltet: a Baross utcza, Kis státio utcza és Kisfaludi utcza összefolyásánál képződött teret találta legmegfelelőbbnek és ennek átengedését akarta kérni a tek. Tanácstól. Azonban mielőtt ezt megtehette volna, a végrehajtó bizottság minden hozzájárulása nélkül és sajnosán az ő óhajtásának ellenére, ez az ügy minden fórumon keresztül ment és a székesfővárosi tanácsnak 28340/1901—11. sz. átirata szerint a tekintetes Tanács már a közgyűlésnek készül aziránt előterjesztést tenni, hogy Semmelweis szobor a VIII. ker. Üllői úti Klinikák előtti téren állíttassék fel. A végrehajtó bizottság és az alkotó művész intentióinak azonban épen ez a tér felel meg legkevésbé a 3 közül. A szobor internationalis gyűjtésből történt megteremtése a végrehajtó-bizottságot arra kötelezi, hogy épen a szobor elhelyezésénél nem lássék bármiféle helyi vagy dologi vagy személyi momentumot szolgálni, mint ahogy látszanék, ha orvos-egyetemi épület elé teszik Semmelweis szobrát. A jövő orvosi nemzedéke kedvéért azt odaállítani nem szükséges. Azok mindig Semmelweis tanítása szellemében nyerik az oktatást, az ő szívökbe és leikökbe belevésik Semmelweis képét, tanításainak ihletett szavai a tanításáról, az ő küzdelmeiről és az ő szenvedéseiről. Ellenben a nagy közönségnek meg kell mutatnunk Semmelweist. Annak tudatába bele kell hozni az ő nagyságát, aki az anyák megmentője, az emberiség jótevője volt és marad. Ez pedig csak úgy érhető el, ha a szobrot Semmelweis szülővárosának szívébe és annak erősen lüktető egyik közlekedési pontjára tesszük, ahol könnyen vehet róla tudomást fővárosunkban megforduló idegen is, amire különösen azért helyezzük a súlyt, mert mindenfelől, a tengeren túlról is hozzájárulnak a szobor-alaphoz. Döntő oka kérésünknek azonban Fadrusz mester amaz óhajtása, hogy műve számára kisebb, intimebb helyet nyerjen, mert az a pénzalap csekélyebb voltánál (30—32 000 K.) nem lehet olyan monumentális, hogy az Üllői úti nagy klinika és még nagyobb Ludovicum mellett csak némileg is érvényre jusson. Alázatos kérésünk tehát oda terjed, méltóztassák 1901. Jún. 13-án tartott tanácsülésben hozott határozatát oda módosítani, hogy a Semmelweis-Emlék helyéül a Baross utcza—Kisstatió utcza— Kisfaludi utcza összefolyásánál képződött teret jelöli ki és méltóztassák ily értelemben a közgyűlésnek is az előterjesztést megtenni. A tek. Tanács alázatos hívei. Budapest, 1901. évi Július 29 én A Semmelweis E. végrehajtó bizottság nevében Dr. Dirner G. elnök XII. JEGYZŐKÖNYV felvétetett a Semmelweis-emlék-végrehajtóbizottság 1903. november 6án tartott üléséről. Jelen voltak: Tauffer Vilmos elnöklete alatt Ángyán Béla, Dirner Gusztáv, Elischer Gyula, Bársony János, Lantos Emil. Müller Kálmán és Temesváry Rezső mint jegyző.
