Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
ADATTÁR - Kapronczay Károly: Adatok a Semmelweis-szobor történetéhez
A szobrok végleges megfaragására Stróbl 1905 júniusában utazott Carrarába, ahol valóban két hónap alatt végzett munkájával. Budapesten pedig folytak a nagyobb szabású nemzetközi konferencia és ünnepély szervezése, amellyel Semmelweis emlékének kívántak tisztelegni és ennek során, szeptember 30-án, kívánták felavatni a szobrot. A Semmelweis Emlékbizottság bizonyos aggodalmakkal élt: Stróbl nem adott magáról életjelet, nem tudták, miként halad munkájával. Budapesten ugyan megfelelő formában folytak az előkészületek, az alapzat építése, a terep rendezése, mégis váratlanul érte őket, amikor 1906. szeptember 6-án kelt levelében Stróbl esetleges haladékot szeretett volna kapni. 33 Az Emlékbizottság mereven elzárkózott tőle, hiszen minden előkészület megtörtént a szobor ünnepélyes leleplezésére, a nemzetközi ünnepély megtartására. Stróbl Alajos végül időre vonatra rakatta a kész alkotást, időben megérkezett a szállítmány Budapestre és az utolsó napok megfeszített munkája nyomán 1906. szeptember 30-án megtörténhetett az ünnepélyes leleplezése. Viszont a szobor története ezzel nem fejeződött be, hiszen a második világháború után az Engels téren (a volt Erzsébet téren) kialakították a távolsági autóbuszok pályaudvarát. Semmelweis szobrának új helyet kellett keresni. Alapos megfontolás után került a Rókus Kórház előtti térre, arra a helyre, amit egykoron a Semmelweis Emlékbizottság 1893 márciusában az első helyen képzelt el és amit akkor — terep és városrendezés miatt — elutasítottak. FÜGGELÉK I. A Semmelweis emlék bizottság II lk üléséről, tartatott a kir. Orvosegyesület helyiségében 1891. Június 23 án d.u. 6 órakor. Jelen vannak: Kézmárszky T., Hőgyes E., Navratil L, Réczey L, Elischer Gy., Szabó D., Berczeller J. és Dirner G. ... Azt szeretnénk leginkább, ha egy életnagyságú szobra állíttatnék fel valaha a felépítendő egyetemi szülőházak előcsarnokában, vagy frontja előtt egy vasrácsos kis kertben mint ahogy Parisban az école de medicine előtt áll Broca Pál szobra. Ha ennyira nem telnék az indítandó gyűjtésből, legalább 1—1 mellszobrát vagy olajfestéses arczképét szeretné látni a szülészeti intézetek előadási termeiben. Semmi esetre sem pártolná a gyűjtésből eredő pénznek, díszesebb tehát költséges síremlékre való felhasználását. Hőgyes tnr. azt ajánlja, hogy a bizottság most ne bocsátkozzék annak tárgyalásába, hogy milyen emlék állíttassék Semmelweisnek, ezt akkor fogja a bizottság látni, ha a gyűjtés eredménye előtte lesz. Arra a kérdésre, hogy hol állíttassék majd fel az emlék, szintén oda nyilatkozik, hogy nem a temetőbe, ahol az ifjúság kegyeleteinek lerovására évenként egyszer ugyan megfordul, hanem olyan helyre, ahol az új orvosgeneratio lelkesítésére alkalmas, mindig szem előtt lesz... II. Mélyen tisztelt Igazgatóság! 34 Alulírott bizottság föladata a legnagyobb magyar orvosnak, Semmelweis Ignácz Fülöp-nek emléket állítani. Semmelweis az emberiség egyik legnagyobb jótevője volt s az marad örök időkre, mert az ő tanítása a gyermekágyi-láz elhárításáról örökké élni fog és sok ezer fiatal anya életét fogja megmenteni és családjának megtartani. uo. 1906. szept. 10. ülés jegyzőkönyve. 34 E levél másolatait küldték el minden olyan intézménynek, ahonnan adományt vártak a Semmelweis Emlékhez.
