Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)
ADATTÁR - Kapronczay Károly: Adatok a Semmelweis-szobor történetéhez
nek kijelölésével kapcsolatban. A Rókus Kórház előtti teret az elkövetkezendő terep- és városrendezés miatt nem ajánlották. A Döbrentei utca és tér háromszögét a közlekedés akadályoztatása miatt elvetették, a Gizella térre Vörösmarty Mihály szobrát tervezték, míg a Vámház előtti teret is szűknek találták. 21 A Főváros Közmunkák Tanácsa három számításba jöhető teret javasolt elfogadásra az Emlékbizottságnak: a Ludoviceum előtti nagy teret (ma Kun Béla tér), a Baross utca torkolatát (a Wenckheim-palota előtti teret, ma a Szabó Ervin Könyvtár épülete), valamint az Erzsébet tér (ma Engels tér) bármelyik részét. Az Emlékbizottság az orvosi kar közelét szerette volna, de a hely kiválasztásánál figyelembe akarta venni Fadrusz János véleményét is. Az Emlékbizottság végül úgy határozott, hogy első helyen — Fadrusz véleménye alapján — a Nagykörúton a Baross kávéház előtti teret — a Baross utca, József körút kereszteződésénél —, második helyen a Wenckheimpalota előtti teret kérelmezi. Ezen az ülésen hivatalosan is felkérték Fadrusz Jánost a Semmelweis-szobor elkészítésére, a részletes tervek átadására. 22 Sajnos nem maradt másolat az Emlékbizottság elképzeléséről, amit Elischer Gyula szóban is ismertetett a művésszel. A magyaros ruhában álló Semmelweis mellett egy allegorikus — gyermekét felmutató — női alakot is szerepeltetni kívántak, aki a megmentett asszonyok háláját kívánta kifejezni a nagy magyar orvos emléke előtt. Az Emlékbizottság és Fadrusz tárgyalásai majd félévig tartottak, amikor is 1901. december l-jén megkötötték a szerződést. 23 Sajnos nincs adatunk arra, hogy Fadrusz János a következő másfél évben elkészítette volna a Semmelweis-szobor mintázatát, gipsz vagy más formáját. A szerződésből kitűnik, hogy az Emlékbizottság a Semmelweis-szobor-kompozíció főalakját bronzból, mellékalakját márványból kívánta megalkotni. Fadrusz a szerződés megkötésekor rendkívül nagyvonalúnak bizonyult anyagi kérdésekben, semmi különösebb kikötése vagy követelése nem volt. Sőt örömét fejezte ki, hogy megbízták a mű megalkotásával. ,,Miután ez lesz az első szobrom a fővárosban, nem ígérhetek egyebet mint azt: hogy nem a kezemmel, hanem a lelkemmel fogom megcsinálni!" — írta szerződéséhez írott utolsó bekezdésében. 24 A hely kijelölésével kapcsolatban némi bonyodalom támadt: 1901. április 16-án kelt levelében a Főváros Közmunkák Tanácsa a székesfőváros felé történő előterjesztésében első helyen a Baross utca torkolatát, második helyen az Üllői úti klinikák előtti teret (a Ludovica Akadémia előtti teret) és harmadik helyen a Fadrusz által kért teret jelölte meg. 25 Az 1901. július 9-én kelt határozat szerint ugyanezen tanács a Semmelweis Emlékbizottság által ellenzett Üllői úti teret fogadta el a Székesfőváros Tanácsától és erről értesítette is az érdekelt Emlékbizotságot. 26 Újabb hosszas levelezés kezdődött, mivel az Emlékbizottság ezt nem fogadta el, inkább a Wenckheim-palota előtti teret kívánta megszerezni. Ehhez kellett a Wenckheim család beleegyezése is, ami rendkívül szerencsésen végződött, mivel a család 100 koronás adománnyal járult hozzá a szoboralapítványhoz. Az ügyben nem történt döntés, amikor váratlanul elhunyt Fadrusz János. Az Emlékbizottság 1903. november 6-án tartott ülésén foglalkoztak az új szobrász kiválasztásának kérdésével. Tauffer Vilmos, Dirner Gusztáv és Elischer Gyulából álló kirendelt bizottságot bízták meg a számításba jöhető művészekkel való tárgyalással. A jegyzőkönyv szerint felvetődött Zala 21 UO. uo. 22 23 uo. 24 uo. 25 Semmelweis Emlékbizottság 1901. április 16. jegyzőkönyve 26 uo. jegyzőkönyvi kivonat
