Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 117-120. (Budapest, 1987)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Kerekes László: Életképek a harmincas évek egészségügyi és népjóléti gondozásának történetéből

Szép példája a védőnők szociális problémák emberséges, jó megoldása iránti érzékenységének, amikor munkaalkalomhoz segítik a rászorultakat. Egy védőnői értekezlet jegyzőkönyvében olvastuk, hogy „Borsos Margit testvér anyagi támogatást (kölcsönt) kért az ostorosi és kistállyai kubikus munkások részére, akik a Tisza-gát építésénél megfelelő felszerelés hiányában leszerződni nem tudtak. " A Zöldkereszt lapjának feladatából következik, hogy a legtöbb információt azokról a munkaterületekről kapjuk, ahol a védőnői munkán van a tevékenység súlypontja. Ilyen a családlátogatás, az általános egészségvédelmi tevékenység és a szakágazati munkának az orvos irányításával elvégzendő szervezési és operatív feladatai. VÉDŐNŐI CSALÁDLÁTOGATÁS „Munkánk legfontosabb része a családlátogatás... Tapasztalataim szerint elsőízben tett látogatásoknál különösen fel kell készülni az ellenérvek és ellenszenvek egész tömegére. Elsősorban az egészség legelemibb követelményeivel kell megismertetni az egyszerű falusi népet, s ebből lassan, szinte lépésenként tovább haladni a biztos cél felé. " [17] A sokrétű védőnői munkát csak rendkívüli erőfeszítéssel lehet elvégezni. t „Ősszel 26 községben indul meg a tervszerű iskolaegészségügyi munka: iskolaorvosi vizsgálatok, havi tisztasági vizsgálatok, kiselőadásokkal, ismétlő iskolások részére tartott előadások, az iskolai munka kapcsán a már bevezetett szemész szakorvosi munkával párhuzamosan a testi fogyatékosok szakorvosi ellenőrzése és korrekciója. Az anya- és csecsemővédelem, tüdő, fertőző és trachomas beteggondozás mellett ez óriási munkaszaporulatot jelent s a védőnői kar megfeszített erővel lélegzetvétel nélkül emberfeletti munkát végez. " [15] ANYA- ÉS CSECSEMŐVÉDELEM. SZÜLŐSZOBÁK Maradiság, álszemérem, közöny áll a tennivalók útjában. „Terheseink sokszor szégyenérzetből, sokszor pedig nemtörődömségből hallani sem akarnak a terhesvizsgálatról. Eddig is megszültek négy gyermeket, mégsem volt baj, felesleges az egész — mondják... Egy-kettő eljön, tanácsainkat meghallgatja, illetve megfogadja, eredményét látja, biztatja a többit s ezirányú munkánk már eredménnyel kecsegtet. ' ' [17] Máskor a tárgyi feltételek hiánya fékezi a munkát. „ ... A tanácsadásokat nem rendszeresítettem, mert erre a községháza tanácsterme nem alkalmas és nincs hozzá semmi felszerelésünk. ' ' [22] Megdöbbentő szociográfiai adatai miatt érdemes megemlíteni a békéssámsoni szülőszobát. „1935 óta áll fenn Békéssámsonon az Egészségházzal kapcsolatos szülőszoba... Hogy milyen áldás ez Sámsonra, azt nem tudja megérteni csak az, aki látta azt a nagy nyomort, ami itt van... Alighogy megszületik a picike, ott a nagy gond, hideg a lakás, nincs kis takaró mibe tegyék... Másnap ebéd kell a családnak, ki kell mosni a pelenkákat. Mi történik? A tegnap szülő nő felkel s mindezeket elvégzi, szokszor bizony térdelve mos a teknő mellett. Vájjon mi lesz a következménye? Jobbik esetben hetekig tartó betegség. De sokszor bizony a halál. " [19] A kezdeti problémákat lassan a megnövekedő igények kielégítésének a gondja váltja fel. ... Amióta megnyílt a szülőszoba, 40 szülés volt. Jöttek volna többen is szülni, de nem volt rá fedezet. Most ebben is javult a helyzet. ' ' [19] Gyakori súlyos probléma volt a kellő felügyelet nélkül hagyott csecsemők védelme. „Azt hiszem minden védőnőnek legfőbb problémája a szobába zárt gyermek a nyári munkaidő-