Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 115-116. (Budapest, 19869

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Jaroniewski, Waclaw: A kígyó mint a gyógyszerészet és az orvoslás szimbóluma

A KÍGYÓ ÉS AZ MINT A GYÓGYSZERÉSZET ORVOSLÁS SZIMBÓLUMA WACLAW JARONIEWSKI M ár évezredek óta foglalkoztatja az emberi képzeletet a kígyó alakja, amely egyszerre ébresztett rettegést és rémületet, bámulatot és megbecsülést. Fontos szerepet játszott a kígyó a mitológiában és a különböző népek mondavilágában is. A kígyó csodaerejébe vetett hit főleg a kígyó testének más élőlényektől különböző formáján alapult. Vonzó, keskeny, fényes és átható szem és gyönyörűen színezett bőr jellemzi. Gyorsan, csendesen és folyamatos, formás mozgással jelenik meg, és váratlanul, hirtelen tűnik el. Időszakonként leveti bőrének külső rétegét, és akkor még gyönyörűbbnek, színesebbnek tűnik, mint azelőtt. Az ókorban azt hitték, hogy a kígyó ilyen módon megfiatalodik.

1 A mítoszokban a kígyónak hosszú életet és sokszor halhatatlanságot tulajdonítottak. Mindig nagy tiszteletet és félelmet ébresztett a kígyóméreg meglepő ereje. Az egyszerű embereket ez is a kígyó természetfeletti erejében való hitre késztette. Már ősidők óta hirdették a mondákban, hogy a kígyó, ez a titokzatos lény, meg tudja menteni az emberek életét, vagy szenvedést és halált hozhat rájuk. A kígyó helyet kapott az istenek között, és idővel a bölcsesség szimbóluma lett: az orvoslás, tudás, gazdagság előrelátó, jótevő istenévé vált. Az i. e. IV. évezred közepén és a III. évezredben a sumerok megalapították Dél-Mezopotámiában az általunk ismert legrégibb civilizációt, ez jelentős hatást gyakorolt az ókori közel-keleti kultúrára.

2 A sumeroknál kell keresni a kígyókultusz és e kultusz medicinával való kapcsolatának kezdetét. A fönnmaradt írások tanúsítják, hogy a sumerok a kígyó bőrét és testének más részeit fölhasználták a gyógyításban. Igen korai emlék az i. e. XXI. századból való gudeai váza, mely a sumér Lagosz város uralkodójáé volt (jelenleg a Louvre-ban őrzik). Ez két kígyóhoz hasonló sárkányt ábrázol, amelyek egy függőleges botra tekerednek. A kép Ningisszidát akarja szimbolizálni, az orvosok védőszellemét, aki az emberek egészségén őrködik. Ezt az ábrázolást az évezredekkel későbbi Aesculapius-bot elődjének lehet tekinteni.

3 Az az ókori hit, amely szerint a kígyó vissza tudja adni a fiatalságot, szintén a sumeroktól származik. Sugalmazza ezt a babiloni Gilgames eposz. Gilgames a mítoszok szerint a sumér Uruk városának a vezére volt. Mikor menekülni próbált a halál elől, találkozott Utnapistimmel, aki éppen akkor menekült meg az özönvíztől, s tőle tudta meg, hogy a tenger fenekén van az „életadó növény", amelynek lenyelése a megfiatalodást és a halhatatlanságot biztosítja. Nagy fáradság árán sikerült megszereznie a növényt, amelyet magával vitt szülőföldjére, Uruk városába. Útközben leszállt egy kútba, hogy vizet vegyen, az „életadó növényt ' ' pedig a kút mellé tette. Ekkor a gonoszság istenei által küldött kígyó felfalta azt, s azóta fiatalodik meg időnként a kígyó ledobva bőrének külső rétegét. 1 Schelenz, H.: Geschichte der Pharmazie. Hildesheim, 1962. 89. 3 Bielicki, M.: Zapomniany swiat. PIW, Varsó, 1969. 397. 3 Bielicki, M.: Zapomniany swiat. PIW, Varsó, 1969. 397.