Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 115-116. (Budapest, 19869
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Sasvári László: A magyarországi betegápoló irgalmas rend működése (1867—1918)
Zágráb Ez a kórház ugyan Horvátország területén feküdt, de a magyar rendtartományhoz tartozott. 1804-ben alapította az akkori zágrábi püspök, Verhovác Miksa. Kezdetben 40 ágyas, 1860 és 1880 között a megnagyobbítására került sor, ágyszáma ezután: 560, Horvátországi országos közkórházként működött. 81 A honátországi kormánnyal éles vitája volt a rendnek a század első évtizedében, mivel az ápolási díjakat a rend fel akarta emelni. A kórház fenntartásában anyagi nehézségek mutatkoztak. A kormányzat vitatta a felemelés jogosságát. Egy új 700 ágyas kórház felépítésének, a gondolata is felvetődött. 82 Buda (Budapest) 1806- ban Marczibányi István a Császár fürdőt az irgalmas rendnek adományozta, hogy a közelben felépítendő budai kórházukat annak a jövedelméből tartsák fenn. (A megnyitás 1815 ben volt.) A meginduláskor az ágyak száma 74. Az 1870-es években a kórház 120 beteget tudott fogadni egy szerre. Ekkor is csak férfiakat ápoltak, de felekezeti különbség nélkül. Az alapítványi ágyak betegein kívül fogadhattak olyanokat is, akiket Buda városa utalt be. Ezeket a betegeket a (régi) Jánoskórház vette fel, és onnan irányították át őket. Ugyanakkor az irgalmas rendi gyógyszertár 50 %-os engedménnyel adott át gyógyszereket a János-kórháznak. A rendi létszám általában úgy alakult, hogy kb. 10 betegre jutott egy rendtag. 83 1861-ben vették meg a kórházzal szemben álló prímási nyaraló épületét az elmebetegek elhelyezésére. E részlegben 170 ággyal rendelkeztek. 84 Az elmeosztály a századfordulón szűnt meg. Fennállásával a XIX. század folyamán az akkor még hiányzó állami intézetet pótolta. A betegeket a Belügyminisztérium és Pest megye hatóságai utalták be. 85 1901-—3-ban a kórház átépítésekor ideiglenesen itt helyezték el a kórházi betegeket, majd az épületet 1903-ban az utca rendezése miatt lebontották. Maga a kórházépület is bontásra került elavultsága miatt, s a helyén épült fel a ma is álló kórház 1901—3-ban (jelenleg az ORFI központi épülete). Az új kórház 300 ágyas volt, és 20 rendtag működött benne. 86 Nőket is felvettek már. Az irgalmas rend az első világháborús sebesültek részére hazai kórházaiban 1914 októberétől 1910 ágyat biztosított, valamint lehetőséget ápolónők képzésére. A háború kitörésétől 1914. december 31-ig 886 sebesültet ápoltak a budai kórházban. (Az ország összes irgalmas rendi kórháza iban 4105-öt.) A budai kórházban 1914-ben a fekvő betegek száma 3913, a járó betegeké 66 924 (?!) volt. A kórház osztályai: belgyógyászat, sebészet, szemészet, nőgyógyászat, bőrgyógyászat, fül-orr-gégeosztály, gyermekgyógyászat —- ennek vezetője dr. Heim Pál volt — és fogászat. 87 A rend budai működéséről szólva említést kell tennünk a Császár fürdőről is. A fürdőt általában bérbe adta a rend. Ám a XIX. század közepén nagyarányú építkezésekbe kezdtek, és ez súlyos anyagi helyzetet teremtett. Véglegesen az ügyek csak akkor rendeződtek, amikor a századforduló után Tburóczy Kornél tartományfőnök erélyes kézzel szabályozta a Császár fürdő működését. Erre vonatkozó intézkedéseit nyomtatásban is kiadta. 88 81 Névtár 1906. 28. és Névtár 1909. 31. 82 OL P. 1258. 1. t. 4. cs. 1912. jún. 5. káptalani ülés jegyzőkönyve. 8 ' ; Gerlóczy Gyula—Dulácska Géza: Budapest és környéke természetrajzi orvosi leírása. Bp. 1879., II. rész, 251-3. 84 Englandemé Brüll Klára: Orvosok és kórházak Pest-Budán. Bp. 1930., 90. 85 Gerlóczy—Dulácska i. m. 252. 86 Névtár 1909. 18-9. 87 Jelentés az irgalmas rend budapesti, valamint a magyar szent korona területén levő többi kórházának és elmegyógyintézetének 1914. évi működéséről. H. é. n. 3—5., 40. 88 Utasítás a Császárfürdő kegyes alapítványnál alkalmazott szolgaszemélyzet részére. Bp. 1905. — Szolgálati utasítása „Császár fürdő"segédszemélyzete részére. Bp. 1905. — A Marczibányi féle ,,Császár fürdő" kegyes alapítvány szabályzflta. Bp. 1905.
