Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 115-116. (Budapest, 19869

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Sasvári László: A magyarországi betegápoló irgalmas rend működése (1867—1918)

Kismarton 1760-ban alapította Esterházy Pál herceg.

61 Mindvégig a kis, csendes intézetek közé tartozott. Anyagilag nem volt valami bőséggel ellátva. Alapítvány volt 8 betegre és 7 rendtagra. A kórház 15 ágyas volt. Pénzért beteget vagy elmebeteget nem ápoltak.

62 Jól jellemzi a helyzetet a következő levélrészlet: ,,Ide, egy kis koródába, nem szükséges épen valami gyakorlott alorvos, hanem egy asszisztens, egy idősebb rendtárs, ki kevéssel is megelégszik, ki a sekrestyési szolgálatot szívesen megteszi, valami tanulmányi pályát nem igényel, ki 3 forintos havi honoráriummal megelégszik."

63 (Másutt volt 50—60 forintos honorárium is!) A kórház nagyobb átalakításon nem esett át, a helyzethez és a lehetőségekhez mérten igyekeztek karbantartani, és a felszerelést rendbe tenni. A pártfogó Esterházy család kérte, hogy az orvos is rendtag legyen. Ezt a kérést teljesítették.

64 Az 1910-es éveket tömören jellemzi a következő megállapítás: ,,Az egészség dühöng az egész vidéken, az orvosoknak és így nekünk sincs semmi dolgunk."

65 A háború kitörése után 30 sebesültet vállaltak. A kismartoni rendház az első világháború után az osztrák rendtartományhoz került, s az egyetlen, mely az egykori magyar irgalmas rendi házakból ma is fennáll! Vác Migazzi Kristóf püspök kezdeményezte a váci irgalmas rendi intézmény létrejöttét 1763-ban. 1792-ben, egy épületcsere után alakították ki 12 ágyas kórházukat Kreutzer Abdon irgalmas rendi orvos közreműködésével.

66 A rendi személyzettel való ellátottság 1870-ben a következő volt: 1 fő perjel, 1 fő alperjel, 1 fő vikárius és főgyógyszerész, 1 fő alorvos és 1 gyógyszerészgyakornok.

67 Általában a további években 6 szerzetes teljesített szolgálatot Vácott, ez a szám a századfordulón 4-re csökkent. Megvan az 1870-es évekből a kórház leírása is. A telek 732 öl terjedelmű, az épület (toronnyal ellátva) 338 öl területet foglalt el, a kóroda az első emeleten volt, 22 öl területű (míg a házfőnöki lakosztály: 22 3

/

4 öl!).

68 Vácott is a gyógyszertár biztosította a jövedelem tekintélyes részét a tőkék kamatai mellett. Kisebb méretű volt a boreladás, csekély értéket képviselt a templomi perselyből és a harangozás díjából befolyt összeg. A tőkék nagyobbrészt betegalapítványokból, kisebb részben misealapítványokból származtak. A befektetés módja: különböző kötvények, valamint betét a Váci Takarékpénztárnál.

69 Olykor járt ápolási díj egyes intézmények betegeiért, például a váci püspökség fizetett az irgalmasoknál ápolt alkalmazottaiért.

70 Az „Irgalmas rendi gyógyszertár a gránátalmához ' ' cégfeliratú patika 1808-ban vásárlás útján került a rend birtokába. Utcai ajtaját 1873-ban nyitották meg. 61 Névtár 1909. 26. 62 OL P. 1258. 15. cs. 1869. dec. 20. 63 Uo. 239/1870. 1870. nov. 22. 64 Uo. 69/1909. 65 Uo. 148/1911. 66 PmL XII. 12. Leltár 1873. 67 Uo. Inventárium 1870. 68 Uo. Leltár 1873. 69 Uo. Tökekönyv 1877. 70 Uo. Tökekönyv 1881.