Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 115-116. (Budapest, 19869
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Sasvári László: A magyarországi betegápoló irgalmas rend működése (1867—1918)
A MAGYARORSZÁGI BETEGÁPOLÓ IRGALMAS REND MŰKÖDÉSE (1867-1918) SASVÁRI LÁSZLÓ IA katolikus egyház szerzetesrendjei közül nem egy kifejezetten azzal az emberbaráti céllal alakult, hogy feladata a betegek ápolása, gondozása. A számos férfi rend közül hazánkban az újkorban csak egy, az irgalmasok rendje tudott gyökeret verni. Ezt a társulatot Istenes Szent János (meghalt 1550-ben) alapította spanyol földön, Granadában. 1572-ben kapták meg a jóváhagyást, és a Szent Ágostonnak tulajdonított szabályzatot követték. A török háborúk idején a rend már ismert volt Közép-Európában. Nevét a latin misericordia (irgalom) szóból kapta, s az volt a célja, ,,hogy szegény és elhagyott betegeket vallás és nemzetiségi különbség nélkül ingyen gyógyítson, ápoljon, testileg úgy mint lelkileg Az irgalmasok rendje zárt testületet alkotott, életét a szerzetesi szabályok irányították. A jelölteknek egy év újoncidőt kellett vállalniuk. A rendben való bennmaradásukról ezalatt két ízben rendi gyűlés, a káptalan szavazott. Két év elteltével volt egy harmadik szavazás is. A fiatal rendtagok először egy meghatározott időre tettek szerzetesi fogadalmat, s csak a beöltözéstől (az újoncidő kezdőnapjától) számított 6 évre volt lehetséges egy végleges, ünnepélyes fogadalomnak a letétele. (Ez az ünnepélyes fogadalom azonban a XIX. század végén a magyar rendtartományban, egyházfegyelmi okok miatt, tiltva volt.) A rend élén a generális rendfőnök állott, az egyes rendtartományok élén a tartományfőnök (provinciális), akit 6 évre választottak. A rendházak elöljárója pedig általában a perjel (prior) volt. A tartományfőnök munkáját négy tanácsos (definitor) segítette. A rendtagok között csak annyi lelkész lehetett, ahány intézményük volt. Ausztriában 1605-ben telepedtek le az irgalmasok Feldsburgban. 1856—57-ben a Habsburgbirodalom területén 29 házuk volt, s az előbbi évek november 1. és október 31. közötti időszakában 20 747 beteget ápoltak. (Négy helyen — nem magyarországi intézetekben — nőket is ápoltak a kórházaikban, a legtöbbet Zágrábban.) 2 Az 1856-os évtől már önálló magyarországi rendtartomány alakult, ehhez tartozott a zágrábi intézet is. 1863-ban az irgalmas rend főbb adatai: 3 Az egész világon volt 99 rendház 1159 rendtaggal Ausztriában—Csenországban 15 rendház 274 rendtaggal Magyarországon 14 rendház 161 rendtaggal A magyar rendtartomány kialakításának a gondolata már 1848-ban felvetődött. Eötvös József kultuszminiszter 1848. szeptember 7-én kelt levelében értesítette Branizsa Kelemen rendtagot, hogy helyettes tartományfőnöknek kinevezik, mert elhatározták egy magyar rendtartomány (pro1 Emlékirat az Istenes Szent Jánosról nevezett irgalmasrend magyar tartománya Budapest (budai) rend és kórházának újjáépítése és 1903. szeptember 29~én történt ünnepélyes felavatása alkalmára. H. é. n. 10. — (a továbbiakban: Emlékirat) 2 Pest megyei Levéltár (a továbbiakban PrnL) XII. 12. Nyomtatott betegkimutatás az 1856/57. évből. 3 Országos Levéltár (a továbbiakban OL) P. 1258. 1. tétel 2. csomó, nyomtatott olasz nyelvű kimutatás.
