Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 115-116. (Budapest, 19869

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Zboray Bertalan — Csanád Vilmos: Adatok a budai és pesti gyógyszerész-grémium történetéhez

gok mellett, Ráth Péter testületi elnök — aki az eddigiekben a legnagyobb szorgalmat fejtette ki — és Müller Bernát pesti gyógyszerész csak rendkívüli tagsági kinevezést kapott. Ráth Péter en­nek ellenére az év folyamán lezajlott egri Vándorgyűlésen — beszámolva eddigi erőfeszítéseiről — újból felhívta a gyógyszerészeket vidéki testületek alapítására, remélve, hogy ezek működése is latba fog esni a közegészségügy általános rendezésénél. Az év folyamán megalakult Közegészségi Tanács rövidesen mégis megkezdte munkáját. A kor­szerű egészségügyi törvényjavaslat kidolgozására négy bizottságot alakítottak. Az elsőben — amely a gyógyszerészi ügyekkel is kellett hogy foglalkozzon — helyet kapott Ráth Péter testületi elnök, a Tanács rendkívüli tagja is. Rövidesen ismertté vált a gyógyszerészetre vonatkozó tervezet is, amely alapját képezte a később megjelent (1876) törvénynek, de addig még több változtatáson és bővítésen esett át. Külön bizottság foglalkozott az első magyar Gyógyszerkönyv szerkesztésével, amely méltó társa kellett hogy legyen — Than professzor, elnök szerint — az újonnan megjelent VI. osztrák Gyógyszerkönyvnek. A szerkesztőbizottság négy orvostagja mellett — négy gyógyszerész (Than, Ráth Péter, Müller Bernát és Jármay Gusztáv) is részt vett a munkában, bár Ráth Péter időközben megbetegedett s lemondása folytán, neve már nem szerepel a megjelent műben. A Gyógyszerkönyv megjelenése és több szintén nagy fontosságú ügy (taxakérdés, méterrend­szer bevezetése stb.) elintézése után, az 1872. év hozta meg az Országos Gyógyszerész Egylet meg­alakulását. Az eddigiekben felsorolt törekvések és javaslatok mellett nem hallgathatjuk el Schédy Sándor lapszerkesztő és budafoki gyógyszerész szerepét sem, aki lapjában számtalanszor sürgette és ébren tartotta a gondolatot. Az egyesülést létrehozó bizottságban az ismert pest-budai (Ráth, Jármay, Kiss Károly, Fauser) gyógyszerészek mellett, ott találjuk a vidék legismertebb gyógyszerészeit (Tamássy K. debreceni, dr. Hintz György kolozsvári, dr. Szabó Gyula miskolci, Katona Zsigmond kecskeméti, Rohrbachl Antal szegedi gyógyszerészeket) is. 1872. május 6-án mondta ki a megalakulást, s az alakuló gyűlésen — az akkori viszonyokat te­kintetbe véve —- rendkívül sokan, 91-en jelentek meg az ország szinte minden részéből, amikor még az ország gyógyszerészeinek legalább fele alkalmazott nélkül dolgozott, s így nem hagyhatta el patikáját. Az egylet első elnökének a nagy tekintélyű Ráth Péter budai testületi elnököt válasz­tották, aki azonban csupán egy évig viselte e tisztet, mert egészségi állapota miatt a következő évben lemondott, és rövidesen, 1873. október 7-én meghalt. A felsorolt adatok vitán felül igazolják azt a tényt, hogy a XIX. század eleje óta működő pest­budai gyógyszerész testületek jelentős szerepet játszottak a gyógyszerészi közéletben. Vezetőiknek kimagasló szerepük volt a kar életében, agilitásuktól függött, hogy a közvélemény érdeklődését fel lehet-e kelteni a gyógyszerészet és a közegészségügy általános kérdései iránt. Elnökeik — különösen Ráth Péter — többször hatásosan védelmezték a gyógyszerészek érdekét és személyes fellépésükkel sikerült a gyógyszerészet ügyét olyan törvénnyel rendezni, amely — sok tekintetben — napjainkban is alapvető fontosságú. Zusammenfassung Die ehemaligen Schriftstücke der Pharmazeutischen Gremien von Buda und Pest wurden im Archiv des Sem­melweis Instituts untergebracht. Durch die Vorstellung der wichtigeren Schriftstücke möchten die Verfasser be­weisen, wie bedeutend die Rolle der seit Anfang des 19. Jahrhunderts wirkenden Gremien im öffentlichen phar­mazeutischen Leben war. Dire führenden Persönlichkeiten spielten eine wichtige Rolle im Leben der pharmazeutischen Fakultät; es hang von ihrer Agilität ab, ob das Interesse der öffentlichen Meinung in die

Next

/
Thumbnails
Contents