Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)

TANULMÁNYOK - Czeizel Endre — Sibelka Perleberg Artúr: Ulysses Aldrovandi 1642-ben kiadott, „A torzszülöttek története” című művének ismertetése és értékelése

számlálni, muzsikálni. A szerző a Teremtő bölcsességét dicséri, aki ha elvesz valamit, másutt pótolja. (Magunk inkább a megmaradt végtagok fokozott gyakorlásának szükségességét és kompenzálóképességét hangsúlyoznánk.) 483: Brachia mutilata et transposita (Csonka és rendellenes helyzetű karok). Ide elsősorban a fókakezű (phokomeliá-s) gyermekek kerülnek (75. ábra). (Ezek bemutatásának az ad különleges jelentőséget, hogy amikor az emberi teratológia eddigi legnagyobb katasztrófáját, az ún. Contergan-thalidomid tragédiát észlelték, akkor sok szakember azt állította: ilyen fókakezű gyermekek korábban soha nem születtek. Aldrovandi könyve ékes cáfolata e nézetnek. Ilyen rendellenességek mindig is előfordultak, de a hatvanas években az említett altató-nyugtató gyógyszer speciális megnyilvánulásuk tömeges, járványszerű halmozódását idézte elő.) Pontos megfigyelése a korabeli szakembereknek: az ilyen végtaghiányos rendellenességek gyakorta járnak a többi végtagon ujjhiánnyal vagy hasadt kézzel-lábbal, továbbá, hogy a hiány helyén kis daganatok vannak (Jáábra). (Ez utóbbiak az ún. ujjpárnák.) Ugyancsak fontos felisme15. ábra Féloldali phocomclia (fókakéz) másik oldali 16. ábra Részleges felsővégtaghiány ujjpárnával és a teljes hiánnyal másik felsővégtag ujjhiányával rés: a csonka karú szülőknek csaknem mindig ép végtagúak a gyermekeik. (Sajnos ezt manapság sok orvos nem tudja és elrettenti — indokolatlanul — az ilyen rendellenességes családokat a további gyermekvállalástól.) E végtagtorzulások létrejöttében megint csak az ondó hiányosságát okolja elsősorban. (Abban az időben azt gondolták, hogy az ondóban tulajdonképpen benne van a „kis-