Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)
TANULMÁNYOK - Czeizel Endre — Sibelka Perleberg Artúr: Ulysses Aldrovandi 1642-ben kiadott, „A torzszülöttek története” című művének ismertetése és értékelése
A következő nagy fejezetben az akkor ismert emberfajták és népek 93: Mores-e (Erkölcseszokásai) kerül megbeszélésre. Ez főleg az adott történeti kor hatásától függ, ezért változó. Magyarországot, mint a perek eldöntésekor alkalmazott tűzpróba hazáját említi. A németek minden fáradságos munkát kitartóan elvégeznek, csak a szomjat viselik nehezen... Ilyen stílusban jellemzi a többi népet is. Ezt követően újra rövid, emberrel kapcsolatos általános témájú fejezetek következnek. 111: Agnatio, et cognatio (Rokonság és atyafiság). A rokonsági fokokat ismerteti. A törvénytelen gyermek megnevezése: nothos = ,,nem isteni rendelésre'' vagy sperein = „apától csak spermát kapók". 112: Hominispraestantia (Az ember kiválósága). Az ember első az élőlények között. Szent Ágoston szerint benne a materiális létezés (essentia) a kövekkel, az élet (= vita) a növényekkel, az érzékelés (= sensus) az állatokkal és az értelem (— intellectus) az angyalokkal közös. Az embernek háromszoros képessége van: elméje a kitaláláshoz-gondolkodáshoz, beszéd a kifejezéshez és kéz az alkotáshoz. 114: Hominis miseria (Az ember nyomorúsága) az élet gyors elmúlását, továbbá betegségeket, gondokat, szomorúságokat, öregséget, a szenvedést és végül a kegyetlen halált foglalja magába. De itt említi a királyoktól, a hatalomtól való függést is. 116: Hominis virtutes (Az ember erényei) között a tanulást, a tudományt és a hét szabad művészetet említi. 118: Hominis vitia (Az ember hibái) a bűnök forrásai. Különösen a nők fogyatékosságait hangsúlyozza: a mű általában is nagyon nőellenes. 123: Aegritudines (Betegségek) között egyszerű és összetett betegségeket különböztet meg, majd sorba veszi őket. Az ujjak összenövését (syndactylia), mint új betegséget (morbus novus) említi Itáliában. 129: Naevi (Anyajegyek) nem a véletlen művei, jelentőségük van aszerint, hogy az arc vagy a test melyik részén mutatkoznak. 131: Medelae (Gyógyszerek). Az orvosnak 3 eszköze van a gyógyításra: étrend, gyógyszer és sebészet. Ovidiust idézi: , ,Ezer fajta baj van, de ezer fajta gyógymód is ' '. 132: Castratio (Kiherélés). Elátkozott műveletnek tartja. Orvosi (gyulladás) vagy társadalmi (pl. törököknél) oka lehet. Nőknél az ivartalanítás (méheltávolítás) történhet betegség (pl. gangrena) miatt. 133: Denominata (Megnevezések). Az ember (= anthropos) szó variációit veszi sorba különböző képződményekben. 136: Epitheta, Dignitates, Officia (Jelzők, Méltóságok, Hivatalok) fejezetben idézi Püthagoraszt: ,,Az ember minden dolgok mércéje". Fajunk képessége a munkára, törekvése a jobbra, dicséretet, hibái és bajai korholást érdemelnek. Az utóbbiak a gonosz szellem (= Kakodaimón) művei lehetnek. A gyógyító foglalkozások szerinte: medicus (orvos), chirurgus (sebész), tonsor (borbély), szappangyártó és hóhér... 140: Partes hutnanae (Az emberi test részei) fejezetben Aldrovandi ír arról is, hogy a fej Jupiteré, a szemek Minerváé, a karok Junóé, vagy az Ikreké, a köldök Venusé (mivel innen ered az érzékiség 1 ?). 141: Prodigia (Csodás jelek) között sok ókori és újkori eseményt sorol fel. Többek között 1556. október 6-án Magyarország egyik városa (Babarcs?) felett az égen két egymással küzdő fiú alakját látták (7. ábra). Az egyik elesett: legyőzettetett. A győztes fiú pajzsán kétfejű sas, legyőzöttén a török félhold volt látható. Felettük két nap (lemenő és felmenő?) és szivárvány jelent meg. Mindezeket isteni jeleknek tartja. De azért 1556 még igen csak messze volt 1686-tól... 148: Miracula (Csodák) sok példáját említi, pl. amikor Lót felesége sóoszloppá vált. A csodák szerzői a szentek. 149: Mythologica (Mitológia) a költészet terméke. 150: Somnia (Álmok) fejezetben különböző álom magyarázatokat ad. 152: Hieroglyphica (írásbeliségek): az egyiptomi írásjelek összefüggése a testrészekkel. 168: Adagia (Szólásmondások), főleg a test különböző részeivel kapcsolatban. 184: Metamorphoses (Átváltozások) hosszú fejezetben a mitológiai esetek magyarázatára vállalkozik. Pl. Mercurius (Hermész) és Venus (Aphrodité) fia egyszer meztelenül fürdött egy tóban, Salmacis nimfa meglátta és olyannyira megkívánta, hogy az ölelés után sem akart megválni tőle. így váltak egy testté és lett belőlük Hermaphroditosz. 212: Mirabilia humanae naturae (Az emberi természet csodái). Többek között a hirtelen megőszülés, majd a ritka visszafeketedés; a fehér hajjal való születés (ún. albínók, ezek genetikai eredetű változatok); szakállas nők; a különleges képességű érzékszervekkel rendelkezők példáit említi. De ide sorolja
