Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)
KÖNYVSZEMLE - Sabbah, G: Mémoires V: Textes Médicaux Latins Antiques (Bánóczy Erika) - Sablik, Karl: Julius Tandler, Mediziner und Sozialreformer (Lambrecht Miklós)
bővítették és átépítették, egészen a XVII. századig. A szép belső részek, a sokat csodált jón és dór oszlopokkal díszített elegáns udvar szép példája a reneszánsz építkezésnek. A Paduai Egyetem központja lett a reneszánsz tudománynak, különösen a XVI. században, amikor a Velencei Köztársaság művészetet és tudományokat támogató politikai és gazdasági befolyása alatt állt. Nem sorolhatjuk fel mindazokat a kiválóságokat, akik itt tanultak, de a magyarok közül meg kell említenünk Vitéz Jánost és unokaöccsét, Janus Pannoniust és Zsámboky (Sambucus) János humanista orvost. A paduai egyetemen tanított Galileo Galilei 18 esztendeig, és itt kezdte tanulmányait Kopernikus is. Ezen az egyetemen teremtette meg 1543-ban Giovanni Battista da Monte (Montanus) az első orvosklinikai iskolát, itt állították fel Fabricio d Acquapedente kezdeményezésére 1549-ben az első állandó anatómiai teátrumot. A paduai egyetem tanára volt Andreas Vesalius is, és a hallgatók között ott találjuk a vérkeringés halhatatlan felfedezőjének, William Harvey-nek a nevét. A 18. századtól kezdődően az egyetem nem tudott lépést tartani más európai iskolákkal. E hanyatló korszak után azonban a XX. századra mind külső, mind belső szerkezetében megújult. H. Szende Klára Sabbah G. : Mémoires V: Textes Médicaux Latins Antiques. Centre Jean Palerne, Université de Saint-Étienne, 1984, 163 p. A szerkesztő latin nyelvű orvosi szövegekkel foglalkozó, különböző szerzőktől származó tizenkét cikket gyűjtött kötetbe. Az egyetemi kiadványsorozat több hasonló kötetet is szentelt az ókori medicinának (Mémoires III: Orvosok és orvoslás az ókorban; Mémoires VI: Ókori latin orvosi szövegek bibliográfiája; Mémoires VII: Orvosok és orvosi doktrínák Rómában). A túlnyomórészt francia cikkek — angol, német, olasz is található köztük — főleg a hellenisztikus kor egyes latin szövegeinek filológiai problémáit foglalják, szövegkritikai, fordítástechnikai és terminológiai részkérdéseket világítanak meg. A görög szövegekkel tűzdelt, többnyelvű kötet tipográfiai kiállítását csak dicsérni lehet. Bánóczy Erika Sablik, Karl: Julius Tandler, Mediziner und Sozialreformer. Eine Biographie. Wien, Verlag A. Schendl, 1983. 389 p. 69 ill. Az orvostörténész, ha lát egy könyvet Tandlerről, kíváncsian néz bele, hogy megismerje, milyen áttekintést ad anatómiai munkásságáról és egyetemi oktatói tevékenységéről. Ez a könyv méretéhez képest viszonylag keveset nyújt ebből az orvostörténeti témából. A négy nagy fejezetre tagolt könyv 1. fejezete (Der Weg zur Wissenschaft) foglalkozik Tandler egyéniségének tudományos oldalával, összesen 84 oldalon át, de ebben mutatja be a szerző a gyermekkor és a tanulmányok éveit is. Tandler 1869. február 16-án született Iglauban (Morvaország). Egyetemi tanulmányait Bécsben végezte, akkor amikor ez a város ,,az orvostudomány Mekkája volt". Anatómiát Emil Zuckerkandlnál tanult, belgyógyászatot H. Nothnagelnél, sebészetet Th. Billrothnál, bőrgyógyászatot a magyar születésű Moriz Kaposinál, ált. kórtant a szintén magyar származású Salamon Strickemé\