Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)

KÖNYVSZEMLE - Sabbah, G: Mémoires V: Textes Médicaux Latins Antiques (Bánóczy Erika) - Sablik, Karl: Julius Tandler, Mediziner und Sozialreformer (Lambrecht Miklós)

bővítették és átépítették, egészen a XVII. századig. A szép belső részek, a sokat csodált jón és dór oszlopokkal díszített elegáns udvar szép példája a reneszánsz építkezésnek. A Paduai Egyetem központja lett a reneszánsz tudománynak, különösen a XVI. században, amikor a Velencei Köztársaság művészetet és tudományokat támogató politikai és gazdasági befo­lyása alatt állt. Nem sorolhatjuk fel mindazokat a kiválóságokat, akik itt tanultak, de a magyarok közül meg kell említenünk Vitéz Jánost és unokaöccsét, Janus Pannoniust és Zsámboky (Sambucus) János humanista orvost. A paduai egyetemen tanított Galileo Galilei 18 esztendeig, és itt kezdte tanulmányait Koperni­kus is. Ezen az egyetemen teremtette meg 1543-ban Giovanni Battista da Monte (Montanus) az első orvosklinikai iskolát, itt állították fel Fabricio d Acquapedente kezdeményezésére 1549-ben az el­ső állandó anatómiai teátrumot. A paduai egyetem tanára volt Andreas Vesalius is, és a hallgatók között ott találjuk a vérkeringés halhatatlan felfedezőjének, William Harvey-nek a nevét. A 18. századtól kezdődően az egyetem nem tudott lépést tartani más európai iskolákkal. E ha­nyatló korszak után azonban a XX. századra mind külső, mind belső szerkezetében megújult. H. Szende Klára Sabbah G. : Mémoires V: Textes Médicaux Latins Antiques. Centre Jean Palerne, Université de Saint-Étienne, 1984, 163 p. A szerkesztő latin nyelvű orvosi szövegekkel foglalkozó, különböző szerzőktől származó tizen­két cikket gyűjtött kötetbe. Az egyetemi kiadványsorozat több hasonló kötetet is szentelt az ókori medicinának (Mémoires III: Orvosok és orvoslás az ókorban; Mémoires VI: Ókori latin orvosi szövegek bibliográfiája; Mémoires VII: Orvosok és orvosi doktrínák Rómában). A túlnyomórészt francia cikkek — angol, német, olasz is található köztük — főleg a hellenisztikus kor egyes latin szövegeinek filológiai problémáit foglalják, szövegkritikai, fordítástechnikai és terminológiai részkérdéseket világítanak meg. A görög szövegekkel tűzdelt, többnyelvű kötet tipográfiai kiállí­tását csak dicsérni lehet. Bánóczy Erika Sablik, Karl: Julius Tandler, Mediziner und Sozialreformer. Eine Biographie. Wien, Verlag A. Schendl, 1983. 389 p. 69 ill. Az orvostörténész, ha lát egy könyvet Tandlerről, kíváncsian néz bele, hogy megismerje, mi­lyen áttekintést ad anatómiai munkásságáról és egyetemi oktatói tevékenységéről. Ez a könyv mé­retéhez képest viszonylag keveset nyújt ebből az orvostörténeti témából. A négy nagy fejezetre tagolt könyv 1. fejezete (Der Weg zur Wissenschaft) foglalkozik Tandler egyéniségének tudomá­nyos oldalával, összesen 84 oldalon át, de ebben mutatja be a szerző a gyermekkor és a tanulmá­nyok éveit is. Tandler 1869. február 16-án született Iglauban (Morvaország). Egyetemi tanulmányait Bécsben végezte, akkor amikor ez a város ,,az orvostudomány Mekkája volt". Anatómiát Emil Zucker­kandlnál tanult, belgyógyászatot H. Nothnagelnél, sebészetet Th. Billrothnál, bőrgyógyászatot a magyar születésű Moriz Kaposinál, ált. kórtant a szintén magyar származású Salamon Strickemé\

Next

/
Thumbnails
Contents