Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)

KÖNYVSZEMLE - Adirim, G.: Das medizinische Frauenstudium in Russland (Magyar László) - The anatomy of madness. Essays in the history of psychiatry. Vol. 2. (Kasánszky Zsombor)

KÖNYVSZEMLE Adirim, G. : Das medizinische Frauenstudium in Russland. Inaugural-Dissertation zur Erlangung der medizinischen Doktorwürde. Freie Universität Berlin, Abteilung für Medizin in Osteuropa. 1984. 149 p. Az orosz orvosnők története két okból is különösen érdekes téma: részint mert a nők közül — az újkorban — elsőként az orosz hölgyek szereztek orvosi diplomát, részint meg azért, mert az orosz nők élenjáró szerepe az ún. II. Sándor-féle reformkorszakkal függött össze, s csak ennek ismeretében érthető. A rigai származású, de már nyugaton élő Adirim doktori disszertációja mindkét szempontot figyelembe veszi: nem csupán az orosz orvosnőképzés, helyesebben az orosz orvosnők képzésének történetét beszéli el érdekesen, statisztikákkal, szakirodalommal bőven tá­mogatva, hanem arra is rávilágít, hogyan függött össze az orosz társadalom, intézményrendszer és szellemiség korabeli, felülről kezdeményezett s éppen ezért felemásra sikeredett reformja e tör­ténettel. A reformok kétarcúságát mutatja, hogy a tanulni vágyó hölgyek kezdetben, a deklarációk ellenére is külföldre kényszerültek, s otthon még sokáig kellett kemény harcot vívniuk elismeré­sükért, ám ezenközben a vezetés a meglévő és sajátosan kedvező orosz hagyományokra épülő in­tézményes keretet is teremtett képzésük előmozdítására. A tanulmány, mindennek objektív elem­zése mellett, igen érdekes képet fest a zürichi egyetemi oktatásról, s a medikák itteni helyzetéről — Zürich volt az első európai egyetem, ahol nők orvostant tanulhattak —, az egykorú orosz egész­ségügyi helyzetről, s annak meglepő különösségeiről is. Adirim értékes munkája arra is fölhívja figyelmünket, milyen óriási energia szükséges egy adott társadalmi helyzet megváltoztatásához, még ha a változás pártjára együtt is áll a szükség és a hatalom. Magyar László The anatomy of madness. Essays in the history of psychiatry. Vol. 2. Institutions and society. Ed. W. F. Bynum, Roy Porter, Michael Shepherd. London — New York, Tavistock Publ., 1985. XIII, 283 p. Esszék sorozata vizsgálja a modern elmegyógyintézet intézményének felbukkanását. Megítélik, hogy ezek az intézetek hogyan váltották be legszebb reményeit a tizenkilencedik század újítóinak. Az iparosodás korának társadalmi és közigazgatási politikája kétértelműén kezelte a lélekben be­tegeket. A svéd, az olasz, a francia és az angol megoldási kísérletek: bezárva vagy ágyba dugva gyógyítsuk a szellemileg betegeket. Szándékosság vagy betegség — egy XVIII. századbeli esküdt dilemmája. Híres kórházak elmeosztályairól, a szegény kérdésről, végül a Beszámíthatatlansági Bizottság (Lunacy Comission) működéséről, a kevékerek kísérleteiről és a légnyomássérültek pszichológiai kezeléséről olvashatunk a tanulmánygyűjtemény lapjain. Kasánszky Zsombor

Next

/
Thumbnails
Contents