Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Honti József: A hazai kórbonctan a két világháború között a Magyar Pathológusok Társasága működése tükrében
Collegium Htmgaricum tagja Rössle professzor intézetében végezte. A második nagygyűlésen több mint félszáz előadás ill. bemutatás hangzott el. 17 Ezt az alkalmat és időpontot használom fel arra, hogy a Magyar Pathologusok Társasága állatorvos tagjait felsoroljam, társaságunk társelnöke, Karasszon Dénes személyes közlése 18 alapján. Tiszteletbeli tagja volt a társaságnak Marek József, választmányi tag volt Kotlán Sándor, elnökségi tag volt és 1938-ban a soros elnöki tisztet is viselte Jármay Károly. Tagja volt továbbá a társaságnak Hirt Géza egyet. m. tanár, később az Országos Állategészségügyi Intézet igazgatója, kitűnő hisztopathológus; Kemény Armand, előbb Jármay professzor tanársegédje, később az élettan professzora az Állatorvostudományi Egyetemen; László Ferenc egyet. m. tanár, az endocrin mirigyek kórbonctanának nemzetközi hírű kutatója, idős korában kitűnő állatorvos-történészként is ismertté vált; Mócsy János egyet, tanár, Marek utóda a belgyógyászati klinika élén, később akadémikus; Sályi Gyula egyet, tanár, akadémikus. Tagja volt továbbá a társaságnak Szüts András, aki egyet. m. tanárként egy ideig az Állatorvosi Karon is működött. Rendelkezésre áll, birtokunkban van a Magyar Pathologusok Társasága 1934. május 29—30-án tartott tudományos ülése, a harmadik nagygyűlés jegyzőkönyve, 19 amely szerint az üléselnökök a következők voltak: Buday Kálmán, Schaffer Károly, Balogh Ernő, Entz Béla, Orsós Ferenc, Jármai Károly, Feldmann Ignác, Baló József. A MPT elnöke 1934-ben Schaffer Károly volt. Ennek a nagygyűlésnek talán legnagyobb eseménye az volt, hogy a MPT 3 hónappal korábban tartott rendkívüli közgyűlésének határozata alapján a társaság keretén belül, Balogh Ernő professzor kezdeményezésére megalakult egy rákkutató szakosztály. Elnöki megnyitójában Schaffer Károly így méltatta: 20 ,,ennek jelentőségét minden pathológus a legnagyobb megértéssel fogadhatja, annyival inkább, mert hazánkban éppen a rákkutatás terén alapvető kezdeményezés, illetve érdemi gazdagítás történt néhai Krompecher Ödön részéről és utána most a magyar rákkutatás feladata, de kötelessége is ennek a jelentőségteljes és részleteiben gazdag iránynak továbbmívelése. " A jelentős számban bejelentett rákkutatási előadásokat egy délelőttre összpontosították. Felmerült az a gondolat, hogy létesülhetne az Orvosegyesületnek egy patho-biológiai szakosztálya, amely — úgy mint a többi szakosztályok — havonként, ill. szükség szerint tartana ülést. Ezzel a nagygyűlések tehermentesítve lennének a nagyobb munkák, ill. referátumok számára. 21 Láthatjuk tehát, hogy 1934-ben már az előadások és bemutatások száma egyre szaporodott, ami a MPT fejlődésének lendületét mutatja. 1934-ben jelentkezett először előadóként Fáber Viktor (Cor triatriatum esete és Húgykövek és epekövek vizsgálata ultraibolyafényben), Horányi-Hechst Béla (Adatok a Heine—Medin betegség kórszövettanához). Lehoczky Tibor (Adatok a Wilson-pseudosklerosis kórszövettanához és kórszármazásához), Incze Gyula (Elsődleges nyelőcsőgümőkór esete). 22 A rákkutató szakosztály a basocellularis rák fogalmi körének fejlődéséről (Balogh Ernő), a rosszindulatú daganatok laboratóriumi diagnosztikájáról (Putnoky Gyula), az átoltható patkányrák különböző belső szervekbe történő beültetéséről (Romhányi József), az emberek és állatok szemölcseiről és papillomáiról (Baló József), a vastagbél polyposis és rák viszonyáról (Baló József és Korpássy Béla), állatok bélpolyposisáról (Korpássy Béla), lymphoepitheliomáról (Zalka Ödön) értekezett többek között. 21 17 Lásd 2. jegyzet 18 Dr. Karasszon Dénes 1982. március l-jén hozzám írt levele. 19 Megtalálható A Magyar Pathologusok Társasága Nagygyűlésének Munkálatai III. kötetében. (Harmadik Nagygyűlés) 20 MPT'.. Harmadik Nagygyűlés. Budapest, 1934. május 29-30. Budapest, 1934. 3. 21 Lásd 20. jegyzet, 3. 22 Lásd 20. jegyzet — Teljes kötet 23 Lásd 20. jegyzet, 53 - 87.