Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Honti József: A hazai kórbonctan a két világháború között a Magyar Pathológusok Társasága működése tükrében

sectura előadókkal lesznek képviselve a holnapi és a holnaputáni tudományos üléseken. Legyen ez a várható siker szimbóluma annak, hogy mi is azon az úton kívánunk haladni, amely nehéz sorsban lévő nemzetünkre nézve a legcélravezetőbbnek mutatkozik, t. i. hogy ne csüggedten összetett kézzel, hanem vállvetett erős munkával harcoljuk ki a jobb jövőt." Azzal a kívánsággal nyitotta meg Buday Kálmán professzor az első nagygyűlést, hogy az élénk érdeklődés és dolgos szellem a társaságban mindig megmaradjon. Az első referátumot a szegedi egyetemről Baló József professzor tartotta a zsíranyagforgalom pathologiájáról. Részletesen ismertette a téma irodalmát, többek között hivatkozott Verzár és Szent-Györgyi munkásságára, ismertette az intézetében dolgozó Kalló Antal vizsgálatait a ductus thoracicus lipáz tartalmára vonatkozóan, továbbá az intézetében dolgozó Korpássy Béla vizsgála­tait, aki tuberculoticus zsírmájban határozta meg a lipázt és azt találta, hogy a lipáz csökkenése az elzsírosodás fokával párhuzamosan halad. Referátumát 11 így zárta, amelyben megfigyelhetjük későbbi felfedezése jeleit: ,,Az utóbbi évfolyamán intézetemben a hasnyálmirigynek új hatóanya­gát sikerült előállítani, amelyet Retardinnak neveztünk. Ez az anyag, mint Szent-Györgyi vizsgála­tai mutatták, a sterinek közé tartozik. A retardin az insulintól teljesen független anyag, legfonto­sabb biológiai hatása, hogy a házinyulak thyroxinmérgezését kivédeni képes és egymagában a serumlipaset emeli. Minden reményünk megvan, hogy a hasnyálmirigy újabb hatóanyagának tisz­ta állapotban való előállítása után a hasnyálmirigynek rég keresett, a zsíranyagcserét szabályozó hormonja lesz a kezünkben. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem II. sz. Kórbonctani Intézetének igazgatója Ba­logh Ernő professzor volt. Munkatársának, Karoliny Lajosnak előadása csatlakozott Baló pro­fesszor referátumához. Karoliny Rákos daganatok zsír és lipoidtartalmáról c. előadásában el­mondta, hogy kísérleteiket az átoltható Ehrlich—Putnoky-féle egér-, ill. patkányrákkal végezték, azonkívül emberi anyagra is kiterjesztették vizsgálataikat. A következő előadásban Kellner Béla a rákos megbetegedések zsírmorphologiájáról számolt be. Már az első nagygyűlésen előadás hangzott el az aortafal elzsírosodásának morphologiájára vo­natkozó vizsgálatokról, az arteriosclerosis pathogenesiséről. Szerzője: Görög Dénes. Megállapí­totta, hogy az aorta elzsírosodásának szöveti képe, elsősorban a lamina (membrana) elastica inter­na gyakori elzsírosodása fontos bizonyíték az arteriosclerosis pathogenesisének olyan magyarázatára, mely egyéb faktorok mellett döntő fontosságú szerepet tulajdonít az aorta szerke­zetével és teljesítőképességével arányban nem álló igénybevételnek. A referátumhoz és az előadásokhoz számosan szóltak hozzá, így Balogh Ernő (Budapest), Erős Gedeon (Budapest), Szüle Dénes (Szekszárd), az állatorvos Jármay Károly (Budapest), Krompe­cher István (Budapest), Szodoray Lajos és Spanyár Pál (Budapest), Baló József (Szeged), Karo­liny Lajos (Budapest) és Kellner Béla (Pécs) zárszavával ért véget a téma megbeszélése 12 . Az első nagygyűlésen a továbbiakban Orsós Ferenc a panangitis tuberculosa két esetét ismertet­te. Balogh Ernő Putnoky Gyulával végzett állatkísérletek alapján a szervezet természetes ellenál­lását vizsgálta heveny fertőzésekkel szemben. Wolff Károly az ún. septicus lépgyulladásokról szá­molt be. Az előadók között orvosnő kutatókkal is találkozunk. A budapesti II. sz. Kórbonctani Intézetből Csaba Margit a diphtheriatoxin hatását vizsgálta a szívizomra, Jezerinátz Ilona hastí­fusz kapcsán a harántcsíkolt izom szövettani vizsgálatát végezte. A parazitológus Lőrincz Ferenc az entamoebiasisról számolt be. Putnoky Gyula a szénhidrát-anyagcsere befolyását ismertette az átoltható patkányrák növekedésére. A rézanyagforgalomról Sümegi István számolt be. Az első nagygyűlésen sor került Romhányi József vizsgálatainak bemutatására az epefesték kimutatható­11 Lásd 2. jegyzet, 3—10. 12 Lásd 2. jegyzet

Next

/
Thumbnails
Contents