Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Batári Gyula: Idegen nyelvű orvosi folyóiratok szakanyagának ismertetése a hazai gyógyászati időszaki kiadványokban 1857-ig
Amint már jeleztük, az ,, Orvosi Tár" 1848 decemberében jelent meg utoljára. Ezután a hazai orvosoknak ismét nem volt szaklapjuk, mivel a szabadságharc leverése után Bugát nem indíthatta meg újból folyóiratát. Ekkor úgy látszott, hogy hosszú ideig fórum nélkül maradnak a hazai gyógyászok. Ez a probléma azonban viszonylag gyorsan megoldódott, ha a magyar nyelvű orvosi irodalom számára nem is a legkedvezőbb módon. Ugyanis Wachtel Dávid 1850 júliusában német nyelvű folyóirat kiadására kért és kapott engedélyt. Tehát egészen 1857-ig, az ,,Orvosi Hetilap" alapításáig a , .Zeitschrift für Natur und Heilkunde in Ungarn ' ' címmel megindított folyóirat állott csak a magyar orvosi társadalom rendelkezésére. Wachtel hetilapjának első éveiben a kiadvány fedőlapjára a Bach-korszak orvosi, egészségügyi vonatkozású rendeleteinek ismertetésére került sor, lényegében ezek is kivonatok voltak, amelyek a hivatalos közlönyök alapján készültek. Ezenkívül azonban a lapnak minden száma tartalmazott referátumokat külföldi orvosi folyóiratok közleményeiből. A referátumokat közlő rovat igen jelentős részét — általában a felét — foglalta el egy-egy számnak, tájékoztatást nyújtva Európa és Észak-Amerika jelentősebb országainak orvosi fejlődéséről, tehát elsősorban a német, a francia, az angol (amerikai) és olasz szaklapok cikkeit kivonatolták. A folyóirat ,,Miscellen" című rovata külföldi lapokból átvett orvosi híreket, kuriózumokat közölt, többnyire a forrás megjelölésével. Érdemes megemlíteni, hogy különösen az ,,Orvosi Hetilap" megjelenése után magyar nyelvű lapokban megjelent orvosi vonatkozású cikkeket és híreket is kivonatoltak. így tehát a német nyelvterület irányában bizonyos közvetítő szerepet is játszott Wachtel Dávid lapja. A folyóirat első számaiban még csak a kivonat forrásának a címét közölték, később nagyobb bibliográfiai pontosságra törekedtek. Maguk a referátumok szakok szerinti csoportosításban kerültek közlésre. A kivonatok többsége alaposnak minősíthető, igyekeztek átvenni az eredeti közlemény lényeges elemeit. A külföldi szaksajtót magyar szempontból is figyelték, például a ,, Medical Times ' ' cikke alapján értesítették a hazai olvasókat az akkor emigráns Schöpf-Merei Ágoston Manchesterben bekövetkezett haláláról. A lap szerkesztője, Wachtel Dávid minden ellenérzés nélkül üdvözölte magyar nyelvű vetélytársát, az ,,Orvosi Hetilap"ot. (Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn, 1857. 17. sz. 136.) Amint már említettük, a magyar nyelvű hetilap egyes cikkeit is kivonatolták. Az ilyen jellegű tevékenység kölcsönössé vált, ugyanis az , ,Orvosi Hetilap" is rendszeresen vett át híreket és közleményeket a ,, Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn"bó\ annak megszűnéséig, 1860-ig. 7 Végül arra kell rámutatni, hogy az ,,Orvosi Hetilap" hasábjain 1857-től kibontakozó színvonalas, rendszeres orvosi sajtóreferálás az itt tárgyalt kezdeményezések tapasztalatai nélkül csak sokkal későbben és nehézkesebben bontakozhatott volna ki. Zusammenfassung In den zehn-zwanziger Jahren des 19. Jahrhunderts wurde den Eliten der heimischen Ärzte bewusst, dass sie die Kenntniss der in ausländischen Fachzeitschriften erschienenen wichtigsten Publikationen nicht entbehren können. Es wurde ihnen auch klar, dass dazu das Beziehen einiger, in ausländischen Sprachen verfassten Fachzeitschriften nicht genügt, und dass es viel wichtiger wäre die bedeutendsten ausländischen Zeitschriften in ungarischer Sprache regelmässig referieren zu können. Schon am Ende des 18. Jahrhunderts erschienen unregelmässig in ungarischen Blättern Publikationen, die aus ausländischen Zeitschriften übernommen wurden, aber zumeist Kuriositäten berichteten. In meisten Fällen wurden die Quellen dieser Publikationen nicht bekanntgegeben. Das Pressereferat entfaltete sich zum erstenmal in einer, zwischen 1817 und 1841 erschienenen Zeitschrift von allgemeinem Charakter (Tudományos Gyűjtemény, Wissenschaftliche Sammlung). 7 Batári Gyula: Egy magyarországi német nyelvű orvosi folyóirat — Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn. Orvosi Hetilap 1973, 24. 1440—1444.
