Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 113-114. (Budapest, 1986)

TANULMÁNYOK - Czeizel Endre — Sibelka Perleberg Artúr: Ulysses Aldrovandi 1642-ben kiadott, „A torzszülöttek története” című művének ismertetése és értékelése

növénygyűjteményének leírása 16 kötetet tett ki. Leírt egy vízimoszat-féleséget, amely rovarokkal táplálkozik, és ez ma is nevét viseli: Aldrovandea Vesiculosa. Embriológiai kutatásokat is végzett: a kotlós alá tett tojásokon vizsgálta a magzat különböző fejlettségi állapotait. Tanulmányozta a szervek kialakulását, így megfigyelte az embrionális szív működését. Kutatta az ontogenesis kérdését. További érdeme, hogy felkeltette Arisztotelész biológiai művei iránt az érdeklődést. A magyar Balsaráti Vitus János az ő tanítványa volt. Értékes könyvgyűjteménnyel is rendelkezett. Szülővárosának protomedikusa lett, és az egyetemi tanári címmel is elismerték munkásságát. 1549-ben azonban Rómában eretnekség vádja miatt rövid időre bebörtönözték. Ulysses Aldrovandi korának és hazájának — ahogy mondták — ,, Arisztotelésze" volt. Tudományos érdeklődésének kielégítését elősegítette családjának gazdagsága. Kortársai szerint,,Annyi pénzt költött búvárkodásaira, amivel akár egy tartományt is megvehetett volna." 11 éves korában kezdett hozzá egy 13 kötetre tervezett folio-sorozat kiadásához. Ebből a háromkötetes Ornithologia (1599) és a De animalibus insectis egy kötete jelent meg. Hagyatéka a Palazzo Communale-ban hat termet töltött ki. Ki nem adott munkáit sokan gondozták, illetve hasznosították. Többségüket később publikálták is. Ezek közé tartozik a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárban talált, ,Monstrorum História" is. Gyűjteményét Napóleon zsákmányként elhurcolta. Később a hagyaték bizonyos része visszakerült Bolognába, de nem kellően vigyáztak rá, és sok belőle az ebek harmincadjára került. (Egy részét tüzelésre használták...) A tudománytörténet Aldrovandit a modern zoológia, az összehasonlító anatómia és a fejlődéselmélet megalapítói között tartja számon. Buffon gyakorta hivatkozott rá, elismeréssel. Linné viszont hallgatott róla, noha sokak véleménye szerint nem keveset vett át tőle. -1907-ben, halálának megkésett 300. évfordulóján, kiállítást rendeztek tiszteletére, és ekkor megmaradt műveinek jegyzékét vaskos katalógusban tették közzé. A KÖNYV ISMERTETÉSE A kiadványnak nincs tartalomjegyzéke, ezért ebben az ismertetésben a fejezetcímek előtt az oldalszámot is feltüntetjük. A kötet szövege 748 oldalas, ezt — lapszám nélkül — a címlap, az előszó, a kiadó II. Ferdinánd nagyhercegnek szóló hódolatnyilvánítását tartalmazó másodcímlap, Ambrosinus bevezetője és a könyv kiadási engedélyét tartalmazó 8 lap előzi meg. A szöveget 26 — számozatlan — oldalas index és a hibajegyzék zárja. A címlap (1. ábra) magyarra fordított szövege a következő: „ULYSSES ALDROVANDI bolognai patrícius A torzszülöttek históriája kiegészítve mindenfajta állatok történetével. Bartholomaeus Ambrosinus a bolognai Egyetemen az általános orvostan rendes tanára, a bolognai tiszteletreméltó Senatus múzeumának és közkertjének Praefectusa állította össze e kötetet sok munkával és gondossággal. A könyvet kiadta és bőséges jegyzetekkel ellátta Marcus Antonius Bernia a Fenséges és Győzhetetlen II. FERDINÁNDNAK Toscana Nagyhercegének ajánlva. A (nyomás) Bolognában Nicolao Tebaídini betűivel MDCXLII-ben (történt) a felettesek engedélyével."