Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS A MEDICINA A RENESZÁNSZ ÉS A REFORMÁCIÓ KORÁBAN - Szlatky Mária: Magyar nyelvű természettudományos és orvosi irodalom a XVI. században

MAGYAR NYELVŰ TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ÉS ORVOSI IRODALOM A XVI. SZÁZADBAN* SZLATKY MÁRIA A. magyar nyelvű természettudományos és orvosi irodalom megszületésének időszaka a 16. század utolsó harmada. E „megszületésnek" természetesen voltak előzményei. Számos nyelvemlékünk őriz például magyar növényneveket a korábbi időszakból. Többek között a római Casanate Könyvtár Corvinkódexe 83, azaz 1380—1420 között keletkezett Besztercei Szójegyzék mintegy 200 magyar növénynevet tartalmaz, az 1400—1410 közötti időszakból való Schlaga Szójegyzék-ben 189 magyar növénynevet találunk.

1 Az első összefüggő szöveget tartalmazó, önálló munkák azonban e tárgykörben a XVI. század utolsó évtizedeiben keletkeztek. Létrejöttüket ugyanazon tényezők befolyásolták mint a magyar nyelvű irodalom és művelődés egészének fejlődését. Az európai reneszánsz kultúra két hatalmas szellemi áramlata, a humanizmus és a reformáció magyarországi elterjedése és megerősödése hívta életre ezeket a munkákat is. A magyar nyelvű természettudományos irodalom első fennmaradt dokumentumai túlnyomó többségükben orvosi, orvos-botanikai témájúak. A gyakorlati szükség szülte e műveket. Mivel nélkülözhetetlen ismereteket közvetítettek közérthető formában, számuk bármily kevés is volt, a magyar nyelvű orvosi kézikönyvek jelentették e korban a nem szépirodalmi jellegű anyanyelvi művelődés fő eszközét. A Magyar Arithmetika néven emlegetett Arithmetica az az a Számvetésnek tudománya című számtankönyvet leszámítva, amelyet először Hoffhalter R. adott ki Debrecenben 1577-ben (RMNY378), a természettudományok más területeit érintő anyanyelvű írott emlékek a XVI. századból nemigen maradtak fenn.

2 A nyomtatásban is megjelent orvosi, orvos-botanikai művek közül időrendben az első, Melius Péter: Herbárium-a., a szerző halála után 6 évvel, 1578-ban Kolozsvárott jelent meg Heltai Gáspárné nyomtatásában (RMNY413). Feltételezhető, hogy volt egy előbbi kiadása is (1572—74 között Nedelicén Csáktornyai adta volna ki, RMNY331), ez azonban még nem kellően bizonyított tény. A Herbárium orvos-botanikai mű. Közel 600 növényfaj florisztikai leírását és gyógy hasznainak ismertetését adja, amelyek közül máig 450 rendszertani egységet sikerült azonosítani. Összesen 1236 magyar növénynevet találunk a műben.

3 Frankovith Gergely: Hasznos és fölötte szükséges könyv-e először 1582—85 között Németújváron, Manlius J. nyomtatásában jelent meg (RMNY532), amint ezt Borsa Gedeonnak az előkerült * Előadás formájában elhangzott ,,A természettudományok és a medicina a reneszánsz és a reformáció korában" c, a Magyar Tudományos Akadémián 1983. november 30-án megtartott ülésen. 1 Molnár József—Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek. Bp. 1976.; Schönherr Gyula: A római Casanate Könyvtár Korvin-kódexe. Magyar Könyvszemle, 1904. 12. sz.; Finály Henrik: A besztercei szószedet. Bp. 1982. ; Szamota István: A schlägli magyar szójegyzék a XV. század első negyedéből. A schlägli Hortularium glosszái. Bp. 1894. 2 Hárs János: A debreceni aritmetika. Sárospatak, 1938. (Bev.) 3 Melius Péter: Herbárium. Bev. és magy. jegyzetekkel sajtó alá rend. Szabó Attila. Bukarest, 1979.