Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS A MEDICINA A RENESZÁNSZ ÉS A REFORMÁCIÓ KORÁBAN - Kubinyi András: A magyarországi orvos- és gyógyszerésztársadalom a Mohácsot megelőző évtizedekben

Elgondolkoztató viszont, hogy nem kevés orvosnál tudunk az egészségüggyel össze nem függő de igen jövedelmező mellékjövedelmet, sőt talán mellékfoglalkozást kimutatni. Orvosaink többek közt kereskedtek, és ennek során egymással és másokkal is üzleteltek. így ül. 1510-ben az elhunyt Laurencius de Brissia királyi chirurgus Pozsonyban levő javait parancsolta meg a király eladatni, hogy abból meg lehessen téríteni a sebész adósságait, amelyekkel Jeromos királyi orvosnak és Antal velencei kereskedőnek tartozott.

34 Cesenai Jeromos doktorról már hallottunk, Antonio da Zuane della Seda pedig az egyik legtekintélyesebb budai olasz kereskedő volt.

35 Úgy látszik tehát, hogy a királyi felcsernek árui voltak Pozsonyban, ezeket adták el, az orvos pedig a velencei kereskedő üzlettársa lehetett. De üzletelt a többi orvos is. Giovanni Muzarello, Bakócz érsek orvosa pl. nápolyi ötvösműveket árult,

36 az új királyi chirurgus, a firenzei Silvestro Figgini pedig felvette a budai polgárjogot azzal a nem is titkolt céllal, hogy így rá is vonatkozzon a magyar fővárosi polgárok vámmentességi kiváltsága.

37 Orvosaik üzleti tehetségét uraik is gyakran észrevették, és ilyenkor saját hasznukra kamatoztatták. A kikeresztelkedett budai zsidó kereskedőből kincstartóvá és szlavón bánná lett Ernuszt János (meghalt 1477-ben) pl. üzleteit háziorvosára, Heydentrich János doktorra és Wild Engelhardt budai gyógyszerészre bízta.

38 Brandenburgi György őrgróf háziorvosa, Weinmann János dr. 1513-tól kezdve mint ura első számú tanácsosa, magyarországi pénzügyei fő irányítója szerepel.

39 A német eredetű orvosok emellett a városi vezetőrétegben játszottak szerepet, Weinmann a budai német patríciátus szervezetének, a Krisztus teste céhnek elöljárója lett, Kuntstock budai tanácstag,

40 tanácstag volt — mint láttuk — András orvos is Nagyszebenben, sőt 1521-ben Lulay János királybíró halála után annak utóda kinevezéséig ő látta el funkcióját.

41 Ezzel a szász önkormányzat feje lett, ha csak rövid időre is. Mindezek után nyugodtan állíthatjuk, hogy a középkorvégi Magyarország orvostársadalma helyzetének megítéléséhez nem elegendők a fizetésük ismeretéből levont következtetések, mert hivatalos javadalmazásukhoz hozzá kell számítanunk a magánpraxisból származó nem csekély jövedelmet, valamint a „mellékfoglalkozást" is. Összes bevételük, és ennek alapján társadalmi súlyuk megfelelt egyrészt a nagyurak vezető állású, származásuk szerint a középbirtokos nemességhez tartozó familiárisaiénak, szolgálattevőinek, másrészt a városi vezetőrétegnek. Ez legjobban látszik Weinmann esetében, aki saját személyében mind a feudális, mind a polgári hierarchiában ezt a helyet töltötte be. Nem említettük az egyházi rendhez tartozó orvosokat, ezek amennyiben tényleg folytattak orvosi praxist, az egyházi javadalmas középréteghez tartoztak, amelynek helyzete, jövedelme többé-kevésbé világi kollégáikénak felelt meg. Ide számíthatjuk a Pozsonyban praktizáló ottani kanonokokat is.

42 Vannak azonban ellentmondó adatok is. Kinevezett városi orvos néhány már említett erdélyi 34 Archiv mesta Bratislavy. Inventar listin a listov, II. k. Bratislava 1966, 4402. sz. Ortvay Tivadar: Pozsony város története. II/4. k. Pozsony 1903, 287. 35 András Kubinyi: Die Städte Ofen und Pest und der Fernhandel am Ende des 15. und am Anfang des 16. Jahrhunderts, Der Aussenhandel Ostmitteleuropas 1450—7650. Die Ostmitteleuropäischen Volkswirtschaften in ihren Beziehungen zu Mitteleuropa. Hrsg. v. Ingemar Bog, Köln-Wien 1971, 379. 36 Egri számadások 55 1. (1507). 37 Kubinyi: Az egészségügyi foglalkozásúak i. m. 68. 38 uo. 65—66. Kubinyi: Gesundheitspflege i. m. 96—97. 39 Richard Klier: Dr. med. Johann Weinman, Rat und Gesandter des Markgrafen Georg von Brandenburg in Ungarn, Südost-Forschungen 29 (1970) 270—289. — Kubinyi: Az egészségügyi foglalkozásúak i. m. 67—68. 40 Kubinyi: Az egészségügyi foglalkozásúak i. m. 66. 41 Herbert i. m. 7. 42 Ortvay i. m. U/4, k. 285—286. — Itt jegyezzük meg, hogy Pozsonyban a középkorban csak ideiglenesen, pestisjárványok idején alkalmaztak városi orvost. Duka Zólyomi Norbert: A magyarországi orvostudományi fejlődés gócpontjai a nagyszombati orvostudományi kar megalapítása előtt. Comm. Hist. Artis Med. 75-76 (1975), 109.