Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS A MEDICINA A RENESZÁNSZ ÉS A REFORMÁCIÓ KORÁBAN - Kádár Zoltán: A római Casanatense-könyvtár Corvina-kódexének (Cod. 459) állatábrázolásairól
A RÓMAI CASANATENSE-KÖNYVTÁR CORVINA-KÓDEXÉNEK ÁLLATÁBRÁZOLÁSAIRÓL* KÁDÁR ZOLTÁN .A. római Biblioteca Casanatense tulajdonát képező Corvina (Cod. 459), amelyet a szakirodalom „História Plantarum" vagy „Matéria Medica" néven ismer, nemcsak a leggazdagabban illusztrált latin nyelvű botanikai munkák egyike, hanem mintegy 60 zoológiai illusztrációt is tartalmaz. A mű állatábrázolásának művészettörténeti helyét a korábbi kutatás, így Pietro Toesca, majd Otto Pacht, nemrégiben pedig Antonio Cadei a XIV—XV. század fordulójának lombard miniatúrafestészetével hozta kapcsolatba, amely Giovannino de Grassi hatását tükrözte. A szóbanforgó miniatúrák művészettörténeti vizsgálata egy későbbi részletes tanulmány feladata lesz, ezúttal csak két kérdésre szeretnénk röviden válaszolni: 1. mennyiben jelentenek a kódex zoológiai illusztrációi előrelépést a realista természetszemlélet irányába? 2. zoognóziai vonatkozásban mennyire alkalmasak arra, hogy az ábrázolt állatok meghatározását a kódexet használó gyakorló orvos, ill. gyógyszerész számára elősegítsék? A két kérdésre ezúttal együttesen szeretnénk válaszolni, kiemelve a viszonylag gazdag anyagból néhány jellegzetes miniatúrát. Bár a kéziratban az ábrázolások nem tudományos sorrendben követik egymást, hanem analfabetikusan, a farmakozoológiai vizsgálat számára azonban helyesebb, ha rendszertani csoportok szerint foglalkozunk a különböző állatfajok képeivel. Mivel a farmakozoológiai monográfiákban, még az utolsó nagy képes összefoglalását — J. F. Brandt — J. Th. Ch. Ratzeburg 1829—32-ben megjelent művét — is beleértve a degresszív rendszerezés uralkodott, ezért az alábbiakban is a magasabb rendűektől az alsóbbrendűek felé haladunk, tesszük ezt annál is inkább, mert a szóbanforgó kódexben a gerinctelen állatok ábrázolásának a gerincesekéhez képest jóval kevesebb szerep jutott. A kódexekben ábrázolt állatok túlnyomó többsége emlős (Mammalia), vagy ahogy régen az arisztotelészi rendszer alapján mondották: az „elevenszülő négylábúak" (Quadrupedia vivipara) csoportjába tartozik: ezek közel a felét alkotják az összes állatábrázolásoknak. A legtöbb köztük a patás- és a ragadozó állat, részben háziállatok, részben vadak. A háziállatok képei általában eléggé természethűek. Jellemző a Canis, amelyik egy hosszútestű agarat ábrázol (fol. 53 v ), ilyen kutyaábrázolás igen gyakori a XIV. és a XV. század festészetében. Kitűnően sikerült a Capra (fol. 53 1 ) a hosszúszarvú házikecske képe, a juhok két képen is szerepelnek, az Aries (fol. 23 v ) két kost mutat be, míg a Lana (fol. 138 v ) egy tömött-, hosszúszőrű anyajuh(?) gyapjának nyírását mutatja. Különösen érdekes az arab világ kedvelt háziállatának, a Came/ws-nak a bemutatása (fol. 49 r ): a miniatúra az egypúpú tevét (Camelus dromedarius) mutatja be * Előadás formájában elhangzott ,,a természettudományok és a medicina a reneszánsz és a reformáció korában" c, a Magyar Tudományos Akadémián 1983. november 30-án megtartott ülésen.
