Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)

IN MEMORIAM JOHANNES SAMBUCUS - Huszár Lajos: Zsámboky János numizmatikai tevékenysége

dalomnak, melyek némelyikében a római császárok után a német—római császárok is fel vannak sorolva. Zsámboky művében is a római császárok közzététele voltaképpen Iohannes Huthichius hasonló tárgyú könyvének a mintául vételével készült. A numizmatikai szempontból legjelentősebb műve 1564-ben Antwerpenben jelent meg, röviden csak Emblemata címen ismeretes.

2 Zsámboky 1563 karácsonyán Gentben és Antwerpenben tartózkodott, és itt találkozott Christophorus Plantinnal, az ismert antwerpeni kiadóval, aki megjelentette az Emblemata című művet, függelékében római pénzek képeivel. Zsámbokynak talán ez az egyik legnépszerűbb műve, amelyik még további hat kiadást ért meg, és lefordították francia, holland, valamint angol nyelvre is. Az emblémák négyszögletű metszetek, amelyek a hozzájuk tartozó rövid versszövegekkel (epigrammákkal) együtt a szerző és kora egész gondolatvilágáról nyújtanak ismertetést. Minket azonban természetesen főként a nyolc oldalon át érmeket ábrázoló függelék érdekel. Végül a harmadik, már csak áttételesen numizmatikai vonatkozású műve, az 1574-ben Antwerpenben ,,

Icones veterum et aliquot recentiorum medicorum"

3 stb. című könyve, amely 67 arcképet tartalmaz dekoratív keretekbe foglalva. Az egyes ábrázolásokhoz (Aesculapius, Hygeia stb.) antik pénzekről vett mintaképeket, amint ezt ő maga megírta az Icones bevezető soraiban, a Hygeia-ábrázolás magyarázatakor. Ennek a munkának voltaképpen csak ennyi a numizmatikai vonatkozása. E három munka közül kettőben inkább csak éremképek átvételéről van szó, tehát ezeknek nagyobb tudományos jelentősége az éremtan szempontjából nézve nincsen, az Emblemata függeléke viszont azért figyelemreméltó, mert a szerző gyűjteményéből ábrázol érmeket. így ennek a közlésnek bizonyos kultúrtörténeti jelentősége is van, minthogy egy korabeli éremgyűjtő tevékenységéről ad megbízható képet. Az említett éremképek közlése mellett Zsámboky különböző irataiban előfordulnak olyan szórványos numizmatikai vonatkozású említések, amelyek önmagukban véve jelentéktelenek, de a numizmatikus Zsámboky ez irányú állandó érdeklődésének mégis jó bizonyítékai. így például a Hans Gerstinger által kiadott levelezésében egy alkalommal kéri Henri de Mesme professzort és ismert éremgyűjtőt, hogy látogassa őt meg, mert ritka antik pénzeket akar neki mutatni.

4 Majd Petrus Victorius firenzei professzorral közli, hogy a saját éremgyűjteményéből válogatott ki érmeket publikálásra.

5 Bizonyára az Emblemata függelékében megjelent érmekről van szó, és ezúttal is igazolást kapunk arra nézve, hogy ezek az érmek az ő gyűjteményéből valók. Ezeknél érdekesebb az Emblemata kötetében található egyik metszet, amelyik romokat ásó férfialakot ábrázol, és a Sirletus Guglielmonak ajánlott, a metszethez tartozó epigrammában azt fejti ki, hogy az ásatások nélkülözhetetlenek az antik tanulmányokhoz.

6 Ezúttal a régész Zsámboky nyilatkozik meg. Guglielmo Sirletus egyébként tudós kardinális volt a pápai udvarban. Az Emblemata függelékében ábrázolt érmeket Ioannes Groliernek ajánlotta. Ebben a hosszabb ajánlásban megemlíti, hogy milyen sokat tanult Groliertől együttlétük idején. Ezekkel az éremképekkel a háláját kívánja leróni. Itt is leszögezi, hogy az érmek eredeti példányai, amelyeket egyébként — mint írja — római kardinálisok és itáliai fejedelmek egyaránt megcsodáltak, mind az ő gyűjteményéből származnak. Grober, akinek a művét ajánlotta, Párizsban királyi kincstartó és ismert éremgyűjtő volt. 2 Emblemata cum aliqot nummis antiquis operis. Antwerpiae, 1564. 3 Icones veterum aliquot ac recentium medicorum elegicolis suis editae opera. Viennae, 1574. 4 H. Gerstinger: Die Briefe des Johannes Sambucus 1554—1584. Wien, 1968. 54. p. A levél 1561/62-ben kelt. 5 Uo. 148-149. p. A levél kelte: 1573. okt. 25. 6 Uo. 191. p.