Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)
IN MEMORIAM JOHANNES SAMBUCUS - Vida Mária: A reneszánsz orvostörténeti munkája, a „Medicorom Philosophorumque Icones"
is kutattatja barátaival a ritka könyveket, a görög és latin kéziratokat; így pl. a nyomdász-kiadó Galle is és nem egy humanista barátja rendszeres könyvbeszerzője volt. A halála után, 1587-ben készített leltár szerint könyvtárának állománya 3163 nyomtatvány és 206 kézirat volt. 12 Könyveinek 71%-a 1541—1570 közötti kiadás. A könyveknek több mint 80%-a ókori nyelvű: 2438 latin, 263 görög és 114 görög—latin, 37 héber nyelvű; a nemzeti nyelvek közül első az olasz 143 és a francia 99 kötettel, magyar 9 mű. Kéziratai fele-fele arányban görög és latin nyelvűek. Ha ezt összehasonlítjuk a humanista mester és előd alig egy emberöltővel előbb gyűjtött magánkönyvtárával, Rotterdami Erasmuséval, elképesztő az arányokbeli differencia, Erasmus 413 kötetes könyvtárral rendelkezett, a maga korában ez értékes magánkönyvtárnak számított. 13 Sambucusnak e tekintélyes könyvtár rendezése közben támadhatott az az ötlete, hogy alapul véve a gyűjteményt mintegy summázza orvosi ismereteit és műveltségét, mégpedig a reneszánsz jellegzetes könyvtípusának, egy arcképalbumnak a közreadásával. Zsámboky Christopher Plantinnal még 1563 őszén ismerkedett meg, Bécsbe történő végleges visszatérése előtt járt először Antwerpenben. 14 Kapcsolatuk kezdetét az Emblemata 1. kiadása jelentette, előző ugyanitt megjelent művét 1 évvel előbb, 1563-ban Libertus Malretius nyomtatta ki; címe: ,,De imitatione Cicerone Petenda". 15 Zsámboky János halála előtt — valószínűleg 1583 őszén — összeállította saját műveinek bibliográfiáját, amely szerint Plantinnal 1564—1574 között mintegy 14 munkája jelent meg, s ezek között a legutolsó az Icones volt. 16 Az album ajánlása Johannes Henrich Herwart augsburgi patríciushoz szól. Bécsben kelt 1574. január 1-én. Ezután április 27-éig elkészült az említett 28 lap, de a könyv első kész példányát csak a következő év szeptember 28-án szállította Plantin az első vásárló részére. 17 Az eredeti lapok Christopher Plantin tulajdonában maradtak 1589-ben bekövetkezett haláláig, ezután leydeni nyomdájának örököse, egyik veje, Franchois van Ravelinghien (Raphalengius) (1539—1597) örökölte ezeket is. 18 Az ő utódja, középső fia, Franchois 1603-ban az Icones újabb kiadását készítette elő, bővítve a művet az arcképekhez írott életrajzokkal ill. az album végéhez illesztett ókori és kortársi szerzők verseivel. A lapok nyomása és a szöveg tipográfiája egyébként teljesen megegyezik az 1. kiadáséval. Rooses közli még egy 1602. január 25-én kelt levél tartalmát is, amelyben Balthasar Moretus, az antwerpeni nyomda örökösének a fia írja leydeni unokatestvérének, hogy a nála lévő példányokat megküldte részére. Rooses adataival nem egyeznek Szabó Károly a „Régi Magyar Könyvtáriban közölt adatai. Először is említ még egy antwerpeni, 1589-es kiadást, ismeretlen lelőhellyel, de létező példányról nem tud. Másodszor az 1603-as kiadás helyét Antwerpenben határozza meg, ami bizonyítható tévedés. Végül az utolsó kiadás évét 1615-re teszi. 19 Az 1589-es kiadásban maga is kételkedik, a 12 Gulyás P.: i. m. 31—32. 13 Vida M.: Egy humanista könyvtára — a könyvgyűjtő Erasmus. Magyar Könyvszemle, (1973.) 1, 41—52. Vö. Husner, F.: Die bibliothek des Erasmus. Gedenkschrifl zum 400. Todestage Erasmus von Rotterdam. Basel, 1936. 238-244. 14 Geistinger, H.: Ioannes Sambucus als Handschriftensammler. Festschrift der Nat. Bibl. in Wien. Wien, 1926. 288—290. (Itinerarium Sambucianum) . Bach, E.: Un humaniste Hongrois en France. Szeged, 1932. 33. Vö. Gulyás P.: i. m. 12. 15 Szabó K. — Hellebrandt Á.: Régi Magyar Könyvtár III. r. Bp. 1896. 503. a továbbiakban RMK 16 Borsa G. — Walsch, J. E.: i. m. 128—133. Az eredeti kézirat publikálása, címe: Catalogus librorum quos Ioannes Sambucus typis edidit, vei Bibliotecae . . . 17 Rooses, M.: i. m. 1. lábj. I. 18 Jöcher, Ch. G: Allgemeines Gelehrten Lexicon. Teil 3. Leipzig, 1751. 1907. Nóvák L.: A nyomdászat története. II. XVI. sz. Bp. 1927. 39—40. Rooses, M.: Christopher Plantin, Imprimeur Anver sois. Anvers, 1883. 369. Az első végrendelet 1585. november 26-án kelt. Rooses, M.: i. m. 1. lábj. 1. 19 RMK. Ül/2. 232. 786. sz.; RMK III/2. 286. 999. sz.; RMK III/2. 1144. sz. Az 1589. évi kiadásról az Öst. Nat. Bibl. Kat. Abteilung, nem tud.
