Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)
IN MEMORIAM JOHANNES SAMBUCUS - Vida Mária: A reneszánsz orvostörténeti munkája, a „Medicorom Philosophorumque Icones"
lezésre, sem a rézmetszőkre és a munkásokra vonatkozóan nincsenek adatok. Mindössze egyetlen sor feljegyzés olvasható az egyik nyomdásztól, Mijnken Liefrincktől: , ,Le 27 Avril 1574 — 26 folia doctorum de P. Borcht. ' ' Eszerint Pierre van der Borcht (Verborcht) (1545—1608) készítette volna választóvízzel a rajzokat, de Rooses feltételezi, hogy a lapokat nem egyedül ő metszette. Ezt azonban — mivel az 1573—1580 közötti időszakból a metsző és a nyomda közötti levelezés hiányzik — bizonyítani nem tudja. Az album gazdagon díszített címlapjának és a 67 díszes reneszánsz keretbe foglalt portrénak a megrajzolásában, illetve metszésében talán a nyomda által foglalkoztatott metszők is közreműködhettek, így Abraham Ortelius (1527—1598) vagy Philippe Galle (1537—1612). Ortelius — bár a könyv első példányát részére 1574. szeptember 28-án megküldték — nem vett részt a munkában, mert ő általában kartográfiai rajzokat készített. Galle részvétele a Zsámboky hoz fűződő közvetlen baráti kapcsolata miatt már valószínűbbnek látszik. A híres rajz- és rézmetsző család alapítójának, Philipp Gáliénak a műhelyében, az antwerpeni rézmetszés központjában készült Galle gyűjteménye 1572-ben, melyet maga Galle rajzolt és adott ki „Virorum doctorum de disciplinis benemerentium effigies XLIIU" címen. A keretdísz nélküli, szögletes formájú 44 portré között 8 olyan személy is szerepel, akiket Zsámboky is felvett az albumába: Vesalius, Becanus, Montanus, Iunius, Sambucus, Lazius, Matthiolus, és Ficinus. 2 Nemcsak Sambucus itt szereplő portréja bizonyítja kettejük barátságát, hanem az a tény is, hogy az 1564 óta rendszeresen Platinnal dolgoztató Zsámboky éppen ebben az évben egyik művét Galle műhelyében jelentette meg. 3 Zsámbokyra azonban Galle műve nem lehetett hatással, amint ezt a reprint-kiadáshoz írott kísérő tanulmányomban feltételeztem. 4 Bár néhány személy kétségtelenül mindkét albumban szerepel és ezek közül Vesalius, Junius, Sambucus, Matthiolus és Lazius arcképe bizonyos hasonlóságot mutat, de a kiadás terve Sambucust már az 1570-es évek előtt is foglalkoztatta. Személyes jóbarátjával Crato von Kraftheimmel, II. Miksa és II. Rudolf egyik udvari orvosával folytatott levelezéséből kiderül, hogy Antonio Abondio érernművész és viaszképfestőnek és udvari művésznek már 1570-ben megbízatása volt az arcképek hiteles elkészítésére. 5 Zsámboky 1570 májusában Theodor Zwinger orvosbarátjának, a baseli Oporinus nyomda korrektorának levélben ígérte Iconesét, ,,cum tetrastichis", a négysorosokkal, vagyis az általa képekhez írott disztichonokkal együtt. 6 Abondio megbízatása már korábbi lehetett, mert több levelében is kéri Cratot, hogy figyelmeztesse Abondiot az orvosi képek polírozására. 7 Először tehát Baselben Oporinusnál akarta kinyomtatni az Icones-t, Abondio megbízatásával, ő azonban ezt késlekedett elkészíteni. Végül Zsámboky Plantinnal állapodott meg, akivel 1563 óta személyes jó barátságban volt és akinél 10 év alatt több mint 14 műve jelent meg, legutolsóként az Icones. 8 Az antik pénzek és érmék alapján készült arcképgyűjtemények kiadása a XVI. században a reneszánszát élte. Zsámboky előtt sem volt ismeretlen a műfaj, ő maga is részt vett 1552-ben Johann 2 Galleaus, Ph.: Virorum doctorum de disciplinis benemerentium effigies XL1I1I. Antwerpiae, 1572. Cl., C3., Bl., B4., D5., D7., D8., FI. 3 Sambucus, I.: Trophea classica lani Austrii. Antwerpiae, 1572. RMK. III. 615. Vö. Borsa, G. — Walsch, J. E.: Eine gedruckte Selbst-Bibliographie von Ioannis Sambucus. Magyar Könyvszemle, 1965, 131. 4 Vida M.: Zsámboky (Sambucus) János (1531—1584) és az „Icones". Kísérő tan. Sambucus, I.: Veterum aliquot ac recentium Medicorum Philosophorumque Icones. [Lugduni Batavorum, 1603.] Facsimile. Bp. 1985. 3. 5 Gerevich T.: Abondio császári és királyi szobrász, festő és éremkészítő. Gróf Klebelsberg Kunó Emlékkönyv, Bp. 1925. 478-482. 6 Geistinger, H.: Die Briefe des Johannes Sambucus (Zsámbok\) 1554—1584. Anhang. A. Vantuch. Wien, 1968. 106-108. XXXVI. lev. 1570. május 17. 7 Geistinger, H.: uo. 113—114. XLI. lev. 1570. október 31. 114-115.1. XLII. lev. 1570. november 20. * Borsa G. - Walsch, J. E.: i. m. 128-133.1.
