Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 109-112. (Budapest, 1985)

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ÉS A MEDICINA A RENESZÁNSZ ÉS A REFORMÁCIÓ KORÁBAN - Szentgyörgyvölgyi Gábor: Újabb adatok Bánfihunyadi János életéhez (1576—1646)

lues, politikai hatalmát megroppantotta a Bocskai-szabadságharc, kincstára üresen tátongott. 1611. március 20-tól évdíjon élt közeli haláláig. A császár félreállításának dátuma jelentőséggel bírhat Bánfihunyadi János sorsát illetően. Feltételezem, hogy 1606 és 1612 között Prágában tartózkodott. A Zlatá ulicka valamelyik bolthajtásos ötvösműhelyében kapott mélyebb betekintést az alkémia vegykonyhájába, és a közvetlen prágai élmények alapozták meg természetfilozófiáját. Angliába érve, itt szerzett tudását is kamatoztatva, bérelt önálló műhelyt, amiről 1613. április 2-án Londonban kelt levelében beszámolt. Feltételezem, hogy Londonban prágai emlékek felemlegetése hozta közelebbi barátságba a prágai születésű Wenceslaus Hollarral.

33 A neves rézmetsző 1644-ben rajzolt Bánfihunyadi portréjához felhasználta J. P. Gowy flamand festő alkotását,

34 mely mintául szolgált az 1645-ben készített Bánfihunyadi-emlékéremhez.

35 W. Marshall 1646-ból származó, a British Múzeumban őrzött finornrajzú Bánfihunyadimetszetén Tycho de Brahe geocentrikus világképét látjuk.

36 Az ovális keret felső központi részén kettős lepárló lombikból nyúlik ki a föld tengelye. A Föld körül kering a Nap, a Hold, míg a „mindenséget" körülölelő csillagok stilizált pályái gömbfelszínen mozognak. A kép felső sarkaiban a Nap és a Hold (= arany, ezüst), lent a Mercurius (= a higany) allegorikus alakja pihen. A keret jobboldali közepén az ötvös-mesterségre utal a könnycsepp alakú drágakő vagy próbakő és egy cseppentő alakú ötvösmunka; a kép másik részén összeillesztett, perforált lemezpalást és fémkörző.

37 Bánfihunyadi János harmincöt éves kora táján érkezett Angliába. Ötvösműhelyt nyitott, s aranyműves laboratóriumát mindvégig fönntartotta. 1646. február 4-én száz font adót vetettek ki rá. A végzést két hét múlva semmisnek nyilvánították, mert kérvényében öregségére, négy gyermekére, a rossz üzletmenetre hivatkozott, de megemlíthette végleges hazatelepülési szándékát is.

38 Valóban, 1646-ban Arthur Dee — John Dee fia — Amszterdamba hívta, hogy szakértelmét operátori minőségben igénybe vegye. Bánfihunyadi utazási terve Magyarországig hosszabbodott. „Ez a Hans Hungar, miután sokáig Londonban lakott és megöregedett, elhatározta, hogy visszatér Magyarországra ' '

39 — írja Fell Smith. Bánfihunyadi méltán remélte egyházi és világi vezetők jóindulatú támogatását Keresztúri Pál, Medgyesi Pál, Haller Gábor személyes barátsága révén.

40 Anglia a polgári forradalom időszakát élte. Sir Digby Franciaországba emigrált. A kíméletlen belharc Európa-méretű pestisjárvány dúlásával párosult. Végülis nem tudni, hogy milyen ok oltotta ki Bánfihunyadi János életét: Kropf Lajos kutatásai szerint elutazása előtt Londonban halt meg 1646. augusztus 28-án.

41 Magyary-Kossa Pataki Jenőtől szerzett tudomást az Erdélyi Múzeum Egylet kéziratáról, amiben Frank Ádám, Erdélyből Angliába menekült unitárius pap, Bánfihunyadi 1697 táján elhunyt fiáról és ennek nővéréről adott hírt. A fiú 50 000 fontnyi öröklött és szerzett vagyonát nővérére hagyta, aki az összeg nagy részét kórházépítésre ajánlotta föl. A családról és vagyoni állapotukról ma sem tudunk többet. Bánfihunyadi Ötvös János életútjának nyomonkövetése a jövő feladata. 33 Művészeti lexikon. IL. Bp. 1966. 412. 34 Varannai Gy. i. m. 35 Huszár Gy. i. m. 36 Jeszenszky János: Tycho Brahe életéről és haláláról. A táguló világ magyarországi hírmondói XV—XVII. század. (Válogatta, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Waczulik Margit.) Bp. 1984. 154. 37 Pataki Jenő fénymásolata a , ,Gratam illustrium Medicorum veterum Transsylvaniáé memóriám recolit diario hoc perpetuo" c. Chinoin-kiadásban. Újpest, é. n. — Magyary-Kossa Gy. i. m. 279—280. 38 Magyary-Kossa Gy. i. m. 279—280. 39 Fell Smith, Charlotte: The life of John Dee. Constable 8. Co. 1909. App. I.; Magyary-Kossa Gy. i. m. alaján. 40 Mikó Imre gr.: Haller Gábor útinaplója. Erdélyi történelmi adatok. IV. Kolozsvár 1854. 15. 41 Magyary-Kossa Gy. i. m. 279.