Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLKMÉNYEK ELŐADÁSOK - Szmodits László: A Pray-kódex növényeinek gyógyszerészettörténeti elemzése

mind a hat Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos volt. Kiváló nyákoldó, lágyító és köhögéscsillapító. Mastix, Pistacia lentiscus gyantája: az 1493. évi Herbolarium Vinccntiae-ben megtaláljuk: Jentiscus fának az leve, jo illat czynalo gyanfaia."

oS Haynald Lajos kalocsai érsek, neves botanikus így ír: „kellemes illatot ad a leheletnek, az ínyt s a gyomrot erősíti, a görögök szerint a hajnövésre is hat." j9 Melius Juhász Péter: „ha mastixet, terpentinát mézzel öszvecsinálsz és azzal élsz, minden náthát orrhói, főből való csepegést, mellnek fájását meggyógyítja."*'

0 A IV. Magyar Gyógyszerkönyv még hivatalossá tette. Tapaszok, rögzítő anyagok (Mastiplast) készítéséhez használták. Piper nigrum, bors: a Budai Jogkönyv szerint borsot csak annak megvizsgálása után lehetett árusítani."

1 Mint külföldi fűszert nagy becsben tartották. Mátyás király katonái váltóláz ellen ecetes vízbe áztatott borsot használtak."

2 Nyitrán vöröshagymát töltöttek meg borssal és ezt ették erős borral láz ellen.

63 Felvinczy György: „idd meg a tört borsot, s nem ér el a nyegés, elveszi rólad ezt az erős bors be vevés."

64 Ma már alig használják. Pulegium, Mentha pulegium, csombormenta: kolostorkerti növény. Melius Juhász Péter: „magvát és virágéit borban megiszod, sokszor követ ront, torokgyíkot gyógyít, csömört, hasfájást, okcidást megállat."

65 Csapó József: „megrekedett menstruációt megindítja, a megrekedett szeleket kihajtja... Fulladozástól megszabadít e fűnek kevés szín mézzel összeelegyített főtt vize."

M

' Veszelszki Antal: „Kifacsart leve a viszkető szemet mosva megszűnteti... Nyavalyatőr ősök, szédülösök, ha ecetben főtt csombort isznak, magukhoz térnek."*' Ma már nem használják a gyógyászatban. Radix, Raphanus sativus convar. niger, fekete retek: ősi konyhakerti növény. Lippa' János szerint „orvosságként a legjobb a fekete retek, mert nagyobb ereje van a fehérnél. "

b8 Veszelszki Antal: „hurut ellen mézzel hasznos. Pestises kelevény mérgét kiszíjja, ha rákötik. Vese fájdalmaiban, vesekő ellen borban áztatva isszák, Ha leveleit megfőzik, a megrekedt lépet, májat megnyitja."^ Diószegi Sámuel: „retek meleg kifacsart leve vagy főtt vize a követ apró darabokra szaggatja."'

0 Erdélyben ősi népgyógyászati alkalmazás a mézes retek köhögés ellen. Rheuponticum, Rhen m rhaponticum, rebarbara: az indiai Pontus szigeten termő cserje. Igen régi gyógyszer. Járványos időből ered az alábbi vers: „egyél rebarbarát, aranynál is értékesebb gyökerét, mert űzi a koleráit, és a sűrű nyálat szintén. Melius Juhász Péter: „akiknek hasak fáj, ha hideg nem leli, innya adjad borban, ha hideg leli, vízben adjad innya. Ha mellyé fáj az embernek, vess borsot belé, mirrhát vagy tömjént egy keveset, azt add innya. . . Minden dagadás, csuklós, vérhas, melancholia, főszéde/gés, erőtlenség ellen jó. 58 Ernyey—Jakubovich i. m. 378. 59 Haynald Lajos: A szentírási mézgák és gyanták termőnövényei. Gyógyszerészi Hetilap 83 (1880) 60 Szabó T. i. m. 149. 61 Magyary-Kossa i. m. 34. 62 Magyary-Kossa i. m. 101. ,i3 Magyary-Kossa i. m. 239. 64 Felvinczy György: De conservanda bona valetudine. Lőcse, 1694. 22. 65 Szabó T. i. m. 250. Csapó i. m. 69. ,;7 Veszelszki i. m. 363. 68 Lippai János: Posant Kert. II. köt. Pozsony, 1664. 168 159 Veszelszki i. m. 372—373. 70 Diószegi i. m. 285. 71 Natter-Nád Miksa: Új virágos könyv. Bp. 1942. 260. 72 Szabó T. i. m. 203 -204.