Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

TANULMÁNYOK - Lengyel Júlia: Budapest Székesfőváros Központi Gyógyáruraktára és Közkórházi Gyógyszertárai szervezetének kialakulása és működése a második világháborúig

A KÖZKÓRHÁZAK SZERVEZETI ÁTALAKULÁSA. KÓRHÁZAK KÖZPONTI IGAZGATÓSÁGA 1917-bcn átszervezik a kórházak igazgatóságát. Addig 2 csoport volt, Duna-bal és Duna jobb parti csoportok. A kórház csoportok élén l-l igazgató állt. A 108.621/1917—X. sz. tanácsi határozat értelmében megtörténik a kórházak igazgatásának decentralizálása 5 kórház; csoportra: 1. Szent Rókus közkórház és fiókjai, 2. Szent István közkórház és fiókjai, 3. Szent László és Szent Gellért közkórház, 4. Új Szent János közkórház és fiókja. 5. Zita (hadi) kórház. E kórházak a rókusi Központi Igazgató alá tartoztak. A továbbiakban e kórház „Szent Rókus Központi Közkórház" [30]. A KÖZPONTI GYÓGYSZERRAKTÁR LÉTESÍTÉSE A budapesti közkórházak gyógyszerszükségletének ellátására egy központi gyógyszerraktár létesítésének gondolata már régebben, először 1875-ben, egy debreceni Gyógyszerész testületi ülésen merült fel [12]. Majd több mint 20 év múlva, 1898-ban vált csak valóra. A Központi Gyógyszerraktár a Duna-balparti gyógyszerészek szövetségének (konzorcium) tulajdonában volt. A Tanács és a Grémium között létrejött szerződés 1898. évi szövegében, mint a közkórházi gyógyszertárak ellátó szerve, a Központi Gyógyszerraktár már szerepel. Beszerzési forrásai Thallmayer és Seitz, Kochmeister utóda és Török József rt. cégek voltak. A Gyógyszerraktár a VIII., Aggteleki utca 8. szám alatt, az épület földszintjén került elhelyezésre. Vezetője Török János volt. 1919. március 5-én, a kórházak házi kezelésbe vétele során, bizonyos feltételek mellett, a Gyógyszerraktár Szövetkezeti Elnöksége a gyógyszerraktárt felajánlja a Fővárosnak. Átvétele csak 1921-ben valósul meg, amikor az 1921. évi 1083 Kgy. sz. határozat alapján a Központi Gyógyszerraktár berendezését, felszerelését és gyógyszeranyagát a Főváros megváltotta [4]. Ekkor létesül a „Budapest Székesfőváros Központi Gyógyáruraktára és Közkórházi Gyógyszertárai". Az intézményt később a Községi Műszerüzemhez csatolják [31]. A KÖZSÉGI MŰ SZERÜZEM LÉTESÍTÉSE A később kialakuló központi szervezethez még egy intézmény tartozott. 1914-ben a Főváros egy új üzemet létesített, a Központi Műszerüzemet. Feladata volt a közkórházak részére elvégezni a műszerek karbantartását, javítását és egyes eszközök beszerzését és beszerelését [32]. A KÖZKÓRHÁZI GYÓGYSZERTÁRAK HÁZ) KEZELÉSBE VÉTELÉNEK ELŐZMÉNYEI A múlt század végétől egyre gyakoribb az ellentét a Tanács és a Grémium vezetősége között. A házi gyógyszertárak hovátartozandóságának kérdésében évről évre fellángol a vita, amit a szaksajtó is éles hangon kommentál [33]. A gyógyszerészek részéről különösen támadják a Tisztiügyészségnek 1893-ban kelt és a takarékosságra vonatkozó utasítá-