Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

TANULMÁNYOK - Kempler Kurt: A magyarországi gyógyszerészet érdekképviseleti szervei (1800- 1944)

A MAGYARORSZÁGI GYÓGYSZERÉSZET ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEI (1800—1944) hazai gyógyszerészek első centrális tömörülésének, működő érdekképviseletének keletkezési idejét pontosan megállapítani nem tudjuk. Az általában igen pontos adatokat közlő Sztankai

1 szerint „az 1800-as évek elején"' alakult volna meg a „Buda-Pesti Gyógyszerészek Testülete". Más adatok

2-3 1809-re teszik ennek időpontját; ekkor alapították volna Vereinigte Apotheker Gremium von Ofen und Pesth néven a testületet. Halmai

4 is 1809-ben jelöli meg az alapítás időpontját. A német szövegből azonban valószínűnek tarthatjuk, hogy ezt megelőzően is kellett léteznie külön budai és/vagy külön pesti grémiumnak; az „egyesült" jelzőből erre joggal következtethetünk. Lehetséges azonban az is, hogy sokkal később egyesült a testület ; így igaz lehet a Gortvay és Zoltán által közölt 1847. évi dátum.

5 Ez utóbbit támasztja alá Ernyey közleménye

0 is, aki név szerint felsorolja a budai, a pesti és még több más vidéki grémium elnökét 1833-ban. így lehetséges, hogy a budai és a pesti grémium csak a 40-es években egyesült ; adataink szerint a korábban felterjesztett, a király által szentesített alapszabályuk csak 1847-ben érkezett le,

7 hét éves huzavona után. Közvetve ugyancsak ezt igazolja Sztankainak egy másik adata,

8 mely szerint a pesti városi tanács a pesti gyógyszerésztestülettel 1823-ban szerződést kötött a Szent Rókus kórház betegcinek gyógyszerrel való ellátására. Bársony szerint viszont „az első okmány, amely a Testület aláírásával került a Tanácshoz, 1813. március 14-én kelt".

9 Ha egyesült pest-budai testület nem is, de önálló pesti ill. budai testület a XIX. sz. eleje óta bizonyára fennállt. Még így is jelentős késésben voltunk, mert bár II. József az akkor már nagy tekintéllyel bíró bécsi grémiumot 1782-ben feloszlatta (a hadsereg számára szállított gyógyszerek silány minősége feletti felháborodásában), de utóda ezt 1796-ban hatályon kívül helyezte.

10 A prágai gyógyszerészek Lipót királytól 1671-ben 1 Sztankai István; A gyógyszerészeire .. . vonatkozó adatok. Bp. 1935. 35. 2 Gyógyszerészi Almanach az 1942. évre. Bp. é. n. 52, 319. 3 Gyógyszerészek Zsebnaptára az 1943. évre. Bp. é. n. 339. 4 Halmai J.: A magyar gyógyszerészet hagyományai. Gyógyszerészet 1959. 448—453. 5 Gortvay György—Zoltán Imre: Semmelweis élete és munkássága. Bp. 1966. 35. 0 Ernyey József: Kísérletek országos gyógyszerész egyesület alapítására. Gyógyszerészi Folyóirat 7 A Budapesti Gyógyszerész Testület könyvtárának könyvjegyzéke. Bp. 1930. s Sztankai i. m. 244. 9 Baradlai János—-Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet története, [továbbiakban: B—B.] Bp. 1930. II. köt. 38. 10 Ernyey i. m. 24. KEMPLER KURT AZ ELSŐ TESTÜLET 1906. 38.