Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KÖNYVSZEMLE - Volrad Deneke, J. F.: Das Gesundheitswesen der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts im Spiegel der Amts- und Intelligenzpresse (Rákóczi Katalin) - Waddington, Ivan: The medical profession in the industrial revolution (Kasánszky Zsombor)

A művészettörténeti bevezetés és a karikatúra kezdeteinek ismertetése után az 1800-as évekkel kezdődő mintegy másfélszáz esztendő karikatúra-terméséből válogat a szerző. A rajzokat az orvostudomány fejlődése adott szakaszában történt felfedezések, az abban az időben bevezetett, nem egyszer divattá vált diagnosztikai vagy terápiás eljárások (himlőoltás, homöopathia, orvosképzés, kolera, a sebészet fejlődése, bakteriológia, hygiene, röntgenológia, nemibetegségek, élveboncolás, vitaminok, hormonok), illetve az orvos és a beteg kapcsolatának hétköznapjaira jellemző helyzetek köré csoportosítja (a beteg és a betegségek, az orvos hétköznapjai, a nő és az orvos, a kórház, a specialisták, a nő mint orvos, a katonaorvos, a honorárium stb.). A képanyag jelentős hányadát nem kisebb művészek nevei fémjelzik, mint pl. W. Busch, H. Daumicr, G. Doré, J. Gillray, G. Grosz. O. Gulbransson illetve Hogarth, Rowlandson vagy Toulouse-Lautrec. Vajda G y id a Volrad Deneke, J. F.: Das Gesundheitswesen der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts im Spiegel der Amts- und Intelligenzpresse. (Düsseldorfer Arbeiten zur Geschichte der Medizin. Beiheft IX.) Düsseldorf, Triltsch Druck und Verlag, 1983. 161 oldal. A szerző célja, hogy a 19. század első felének egészségügyét úgy ábrázolja, ahogy az a napi publicisztikában, a hivatalos és értelmiségi lapok tükrözték. A válogatás ezért bizonyos témákat kiemel, másokat éppencsak megvilágít, és a felső hatóságok egészségügyi politikáját és célkitűzéseit pontosítja. Maguk a folyóiratok a felvilágosult abszolutizmus polgári tömegtájékoztatásának eszközei voltak, egyben politikai irányítófórumok is a kormány kezében, és 1848 után szinte egycsapásra megszűntek. A válogatás felöleli a teljes német nyelvterületet, a német tartományokon kívül Svájc és Ausztria sajtóját is, de nem mindegyik szerepel azonos súllyal. Az olvasóközönség a lakosság összlétszámához képest kislétszámú,volt,ésa polgárság magasabb képzettséggel rendelkező rétegét alkotta. A közleményeknek volt osztályjellege, és csak kisebb mértékben szakjellege, az információk általános publicisztikai és orvostörténelmi adatokat is tartalmaztak. Az egészségpolitika területei az alábbi témaköröket ölelik fel: az egészségügy szervezése, statisztikák, egészségnevelés, higiénia, a szegények betegellátása, általános kórházügy, elmebetegek, süketnémák és vakok ellátása, háborúk idején a sebesültek ápolása és a rokkantak ellátása, valamint a fürdőügy. Az utolsó fejezet a reklámokat csoportosítja, amelyek a testápolási, balneológiai, gyógyszer- és egyéb gyógyító anyagok ismertetését és népszerűsítését szolgálták. A szerző részletes irodalomjegyzéket közöl, a feldolgozott folyóiratok és napilapok pontos megnevezésével fontos adatokat szolgáltat az orvostörténészeknek a korszak alaposabb feltárásához. Rákóczi Katalin Waddington, Ivan: The medical profession in the industrial revolution. Dublin, Gill and Macmillan—Humanities Pr., 1984. XII. 236 p. A szerző szociológiát oktat Leicester egyetemén. A könyv pontosabb címe talán ez lehetne: Az orvosi hivatás fejlődése és Anglia modern ipari társadalommá alakulása. Az el-