Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KÖNYVSZEMLE - Künzl, Ernst: Medizinische Instrumenten aus Sepulkralfunden der römischen Kaiserzeit (Kapronczay Károly) - Lehmann, W.—Kutscher, G. (übers, und erl.): Geschichte der Azteken. Codex Aubin und verwandte Dokumente (Magyar László)

összefüggésre is rávilágítanak. A rendkívüli alapossággal megírt munkát terjedelmes irodalomjegyzék és névmutató egészíti ki. Kapronczay Katalin Künzl, Ernst: Medizinische Instrumenten aus Sepulkralfunden der römischen Kaiserzeit. Bonn, Rheinland Verlag, 1983. 137 1. Az orvostörténeti kutatások egyik alapvető és rendkívül sok érdekességet tartalmazó területe az orvosi gyakorlat eszközeinek és műszereinek történeti vizsgálata, hiszen ez az orvosi elmélet és gyakorlat alakulásának legjobb tükre. Ezen belül a sebészeti eszközök finomsága és kivitele ipartörténeti jelentőségű. A sebészi gyakorlatban az altatás, az érzéstelenítés és a sebfertőzés problémájának megoldásáig rendkívül korlátozott keretek között tevékenykedhettek a seborvosok, műszeranyagaik szinte évszázadokon át változatlanok maradtak. A legtöbb sebészi kéziműszer ókori eredetre utal, bizonyítva azt, hogy a korlátozott lehetőségeket nyújtó sebészí gyakorlat milyen magas színvonalat ért el a görögrómai orvosi kultúrában. Ez természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az ó- és középkori orvosok nem vállalkoztak merészebb sebészí beavatkozásra (trepanálás, amputálás stb.), hiszen ennek műszeranyaga az ásatási anyagokban is szerepel. Az ókori, különösen a római orvosi műszereket már több alkalommal megpróbálták orvostörténeti szempontokból feldolgozni, rendszerezni, ezen munkák azonban csak egy-egy ásatásra vagy kisebb területre korlátozódtak. Künzl könyve a császárság korát tekinti át, szinte az egész Római birodalom területét vizsgálja az orvosi eszközök szempontjából. A szerző pontosan megjelöli a lelőhelyet, részletes jegyzéket ad az orvosi eszközökről, amelyekről vagy fényképet vagy rajzot is közöl. Teljes kép bontakozik ki a kutató előtt, bizonyítva azt, hogy a magas színvonalú római sebészet mai szemszögből is bonyolult műszerekkel rendelkezett, a kéziműszerck gazdagsága és elterjedtsége a középkor sebészetének alapjait képezte. A munkát csak üdvözölni lehet, hasznos kézikönyve a történeti közgyűjteményekben található római kori orvosi műszereknek, bár több esetben csak általános megnevezést ad egy-egy eszközről, nem törekedett pontosabb meghatározásukra. Kapronczay Károly Lehmann, W.—Kutscher, G. (übers, und erl.): Geschichte der Azteken. Codex Aubin und verwandte Dokumente. Aztekischer Text. Abgeschlossen und eingeleitet von G. Vollmer. (Quellenwerke zur alten Geschichte Amerikas, Band XIII.) Berlin, Gebr. Mann Verlag, 1981, S. 354. Abb. 1168-ban az aztékok nyolc törzse megindult Aztlanból, az őshazából, hogy végül. 196 évi vándorlás után elérje Mexikó földjét. A vándorlás, honfoglalás, birodalomépítés, majd az 1519-től kezdődő spanyol hódítás történetét foglalja össze annales-formában a most kiadott krónika, amely a történet szinte egyetlen hiteles forrása. Az eredetileg, s részben mai állapotában is képírásos szöveget a 16. században egy spanyol szerzetes azték nyelven, ám latin betűkkel lejegyezte. A most megjelent kötet ennek a kódexnek s három másik hasonló tartalmú, de csak töredékesen fönnmaradt szövegnek egyesített, tudós bevezetővel, kommentárral, mutatókkal s német fordítással ellátott kritikai kiadása. A gyönyörű képmelléklctekkel kiegészített szöveg elsőrendűen fontos a kultúrtörténészek