Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)
KÖNYVSZEMLE - Hueber, Lotte: Rudolf von Habsburg uns seine Nachfolger, 1273—1918. Herrscher aus den Häusern Habsburg, Luxemburg, Nassau, Pfalz, Wittelsbach. Ein Nachschlagwerk in Steckbriefen und Stichworten (Rákóczi Katalin) - Huizink, L.: Die Abhandlung über das Sehen von Hieronymus Fabricius ab Aquapendente (1537—1619). Übersetzung von „De actione oculorum" mit Kommentar (ZMG, Neue Reihe Nr. 166.) (Magyar László)
Hueber, Lotte: Rudolf von Habsburg und seine Nachfolger, 1273—1918. Herrscher aus den Häusern Habsburg, Luxemburg, Nassau, Pfalz, Wittelsbach. Ein Nachschlagwerk in Steckbriefen und Stichworten. Zürich, Conzett und Huber AG, 1984. Hatalmas munkára vállalkozott a szerző, aki a Német-római Birodalom és a Habsburg Birodalom, Habsburg-, Luxemburg-, Nassau-,Pfalz- és Wittelsbach-házból származó uraiködóinak legfontosabb életrajzi adatait összegyűjtötte és könnyen kezelhető kézikönyvben a kutatók rendelkezésére bocsátotta. A kézikönyv összefűzött, kiemelhető színes kartonlapjai tulajdonképpen „körözőlcvelek , \ az adatok összekötőszöveg nélküli címszavak, amelyek az uralkodók kronológiai sorrendjében a személyek iránti tájékozódást teszik lehetővé. A 10—570-ig terjedő rubrikaszámok ugyanezen adatok más irányú megközelítését szolgálják. A figyelem a Habsburg-királyokra és császárokra irányul, akik kiemelt szerepüknél fogva e mű gerincét alkotják és a legfeltűnőbb színnel vonzzák a tekintetet. Mivel az összeáiiítás a valamennyi házasságukból származó törvényes utódra is kiterjed, a trónörökösök és főhercegek külön színbeli megkülönböztetést kaptak, akárcsak a spanyol és Bourbon-királyok, valamint a többi uralkodóházból származó Habsburg-uralkodó. A szín szerinti megkülönböztetés megkönnyíti a családfák összeállításához szükséges folyamatosság megállapítását. A mellékelt 5 tabellán ez a rendszer színesen megismétlődik. Egy külön összeállítás az 1273-tól 1921-ig terjedő mintegy hat és fél évszázadnak e birodalmak szempontjából döntő fontosságú hadi, politikai, társadalmi és kulturális eseményeibe enged bepillantani. Egy térkép a birodalmak legnagyobb földrajzi kiterjedését szemlélteti. A szerző külön felsorolja az egyes tartományokat, országrészeket, gyarmatokat abc-rendben és azok legfontosabb eseményeit időrendben. Az adatok összegyűjtése igen alapos, szívós kutatómunkát igényelt. E gazdag adathalmazban alig található üres rubrika, csak néhány 13—14. századbeli uralkodóról nem alakult ki teljes kép. Kevés helyen figyelhető meg időbeli eltérés, ezek a 16. század végén használatban lévő kétféle naptár — Julián- és Gergely-naptár — bevezetése körüli ingadozásból adódtak. A szerző jelmagyarázatot, személynévmutatót és bibliográfiát is közöl az utóbbi évtizedekben megjelent legfontosabb életrajzokról és összefoglaló művekről, amelyek az elmélyültebb kutatást teszik leheiővé. A tudományos kutatómunka rendkívül hasznos segédeszközzel gyarapodott e mű által, melynek adatgazdagsága és kezelhetősége a legigényesebb kívánságoknak is eleget tud tenni. Rákóczi Katalin Huizink, L.: Die Abhandlung über das Sehen von Hieronymus Fabricius ab Aqttapendente (1537—1619). Übersetzung von „De actione oculorum" mit Kommentar. (ZMG, Neue Reihe Nr. 166.) Zürich, Juris Druck Verlag 1984. 58 p. Girolamo Fabrici 1600-ban kiadott első, „De visionc, voce, auditu" c. munkájának a látásról szóló részét fordította németre s kommentálta Huizink. A mű c része három egységbe tagolható: /. A szem anatómiája. 2. A szem működése. 3. A látás elmélete. A kitűnő fordítás és a hozzáfűzött, irodalomjegyzékkel kiegészített magyarázat nem csak hozzáférhetővé teszi a preszokratikus természetfilozófia közvetett hatását mutató tanulmányt, de, fölhívva figyelmünket néhány elgondolkodtató részletére és tanulságára,értelmezi is azt. A remek kiadványból — mely doktori disszertációként készült — csak egyvalami hiányzik: a latin eredeti szövege.
