Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)
ADATTÁR - Grabarits István: Fialowski Lajos, Melius Péter Herbáriumának első kutatója
„Melius életviszonyt áltáljában. A 16-ik század szellemi miveltsége; általánosan elterjedt természettudományi fogalmak ; balhit és babona; belenyugvás vagy tagadás; kutatások. Melius a vittenbergi egyetemen. Az egyetemi karok viszonyai s a hallgatók tanulási szabadsága. Az orvosi kar és tudományos működése; irodalmi tevékenysége és ösztönző befolyása. A tanulás nehézségei; a könyvek hozzáférhetősége és ára. A debret zeni püspök mint emberbarát s orvos. Foglalkozott-e fűvé szettel? A Herbárium terjedelme, szerkezete s kútfejei. Eredeti munkának, fordítás, kivonat vagy compi/átiónak vehető-e ? Van-e rendszer a munkában ? Miért hiányoznak benne a növények bizonyos haszon-csoportjai ? Milyen olvasó közönség számára készült e mű ? A kornak tudományos színvonalán áll-e ? Helyzete a babonával és kurttzslással szemben. Szedés közben esett értelemzavaró sajtóhibák jegyzéke. A Herbárium nyelve és a somogyi, valamint a debreczeni tájszólás. A szerző tudományos jellemének vonásai: elmemélység, helyes ítélet, lelkiismeretesség, igazságszeretet és fölvilágosodás. (Mindez adatokkal kimutatva)." Ezt követte volna a kritikai szövegkiadás, tele jegyzetekkel, görög és latin betűs növénynevekkel. A harmadik részben a „lajstromokat" tervezte, ebben ígérte az előforduló fajokat Endlicher rendszerében felsorolva, majd latin-magyar és magyar-latin szótár és tartalommutató zárta volna a kritikai kiadást. A kiadásra vonatkozó következő adat 1884-ből származik, Gyulai Pál aláírásával kivonat az Akadémia I. osztályának jegyzőkönyvéből: „Olvastatik Szarvas Gábor r. és Simonyi Zsigmond l. tt. véleménye a Mélius-féle Herbáriumról, a melyet Dr. Fialovszky Lajos új kiadásra ajánl a Ill-ik osztálynak, tudományos, irodalomtörténeti és nyelvészeti fejtegetések kíséretében. A munkáról mind a két bíráló elismeréssel szól. Dr. Fialovszky Lajos — úgy mondanak — a legrégibb növénytani munkának. Melius Péter Herbáriumának szövegét kívánja kiadni, hozzá csatolva egy értekezést, melyben Melius életviszonyain kívül főleg a Herbáriumnak kútfőivel foglalkozik, hogy aztán ennek segítségével megfejtse mindazt, a mi Melius munkájában homályos. A föladat sikerült s a vállalat irodalom- és nyelvtörténeti tekintetben is örvendetes, Örvendetes, hogy egy háromszázados szöveget kapunk pontos és hű kiadásban, toll- és sajtóhibáknak óvatos és módszereskijavításával, de legnagyobb nyereség nyelvészeti tekintetben az, hogy a Melius munkájában előforduló számos növénynév itt meg van fejtve, s ezzel világosság derül régi nyelvünk szókincsének egy jelentékeny részére. A munka tehát e szempontból is jó lelkiismerettel ajánlható a kiadásra.'''' 10 A kedvező vélemények ellenére mégsem lett a kiadásból semmi. Évek múlva újabb bíráló átdolgozásra javasolta a kéziratot : „amely az eredetinek oldalról-oldalra hű másolatát marginális megfejtésekkel, lent a szöveg kritikájával és azonkívül igazoló magyarázatok fejezetével bővítve, valamint az eddigi bevezetést összevonva adja'' 11 Válaszlevelében Fialowski 1981 végérc ígéri az átdolgozást. 12 1892 májusában pedig maga Fialowski kéri a kézirat elkészülési határidejének módosítását, mert „a műnek eddigi figyelmen kívül hagyott részleteinek földerítésébe fogtam, nevezetesen: A herbáriumban foglalt latin növényneveket is átvizsgálom — továbbá a könyvben ajánlott egyéb orvosszereket is 10 MTA Kézirattár, RAL 982:1884. 11 MTA Kézirattár, RAL 56:1891. 12 Uo.
