Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 107-108. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLKMÉNYEK ELŐADÁSOK - Ifj. Menner Ödön: Kabay János morfingyártási szabadalmai

7. ábra: Az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt. dolgozói 1927-ben: Ülnek balról-jobbra: Gulyás Sándor, Gáli Miklós, H. Molnár János, Nagy Gábor, Almási?; állnak az első sorban: Mezei Ferenc, Sajtos Mihály, Kabay János, Alföldi László, Gáli Sándor, Reszegi Miklós, Gulyás András; állnak a második sorban: ?, Szabó Ambrus, Balogh Károly, Fekete Lajos, Szabó Gábor megtörténnie, amikor a tejnedvek még frissek a fejekben. Bár az üzem dolgozói mindent elkövettek annak érdekében, hogy a szállítás minél gyorsabban történjék, a levek forrásnak, erjedésnek indultak. Az üzem üstjei nem bírták a tempót a sűrítéssel, a szűrések kétségbeejtően lassan haladtak. Egyre több ment tönkre az anyagból az erjedés miatt, a kitermelés pedig annyira csekély volt, hogy bemutatásra elegendőnek bizonyult ugyan, de eladásra gondolni sem lehetett. A helyzet az első üzemév után teljesen lehangoló és aggasztó volt. Késtek a gépi berendezések, amelyeket Kabay János egyedileg rendelt meg különböző cégektől (hogy ne lehessen rekonstruálni a technológiát), majd megérkezésüket követően késett üzembehelyezésük is. Növelte a gondokat, hogy a Földművelésügyi Minisztérium, miután tudomást szerzett a gyár alapításáról, annak részvényjegyzésében részt kívánt venni. A felajánlott forgótőkét nem folyósították időben, illetve utólag módosított feltételekhez kötötték. A gyár adósságai időközben tovább növekedtek. Az 1927-es termelési év deficites volt ugyan, de a veszteség még mindössze 6015 Pengőre rúgott. Kabay János okulva az első üzemév keserű tapasztalatain, a betakarítás meggyorsítása érdekében saját munkásaival „vándor kivonót" ún. „mobil gépet" szerkesztett egy kiselejtezett gőzekéből és egy Bolyndcr dízel motorból. Ennek az úthengerre emlékeztető masinának volt a feladata, hogy a termelés helyszínén felvágja, kiáztassa a mákot, és az