Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - ELŐADÁSOK - Szlatky Mária: Dudith András (1533—1589) humanista philologus levelezésének orvostörténeti jelentőségéről

Dudith András nem volt orvos. Kiterjedt levelezésében azonban szép számmal találunk orvosi témájúakat. Ezirányú alapismereteit nyilván pádovai tanulóévei alatt szerezte. Nézetei mindenkor felvilágosult, babonáktól mentes, ugyanakkor az empirikus tudást értékelő felfogást tükröznek. Orvosi témájú leveleit elsősorban V. Raphanus-hoz (19 levél) és Petrus Monaviushoz (18 levél) intézte.

30 Ezek ez írások az 1570-es évek második feléből, illetve az 1580-as évek elejéről valók. Ekkor Boroszlóban élt családjával, visszavonultan, a tudományoknak szentelve erejét és idejét. Témájukat tekintve e levelek szintén minden — a korban divatos — problémát érintenek. Szó esik bennük az orvosi megismerés követendő útjáról, az orvosságok hasznáról, a járványokról, az antik orvosok közül Hippokratészről és Galenusról, az újkor kiemelkedő orvosai közül Vesaliusról és Paracelsusról. Orvosi leveleinek sokszínű tartalmát, sőt hatásukat is bizonyítja többek között sziléziai orvosbarátjához, Raphanushoz 1580. november 6-án kelt levele,

31 amelyben Dudith saját gyermekeinek betegségéről is írt. A gyermekek nem akarták bevenni a gyógyszereket, ezért gyógyításuk érdekében egy olyan kúrát alkalmazott, amely a lengyel asszonyok körében régóta ismert és kedvelt volt. A beteg gyermeket meleg vízbe tették, ebbe egy marok kenyértörmeléket, kevés hamut tettek. Fürösztés után a vizet megszűrték, s a kenyérdarabkákban halom szőrt (ebszőrt, szőrférget) találtak. Majd ecetes liszttel kenték be a gyermeket, s a lisztet lemosva, a bőrön mákszemnyi szürke gömöcskék maradtak — ezt a férgek fejének tartották —, majd levakarták. A gyógymód részletes leírása után Dudith hozzáteszi, hogy ő ugyan nem hiszi, hogy ezek férgek lennének, de a kúra valóban használt. Figyelemreméltó, hogy ez a leírás szinte szó szerinti egyezésben Pápai-Páriz Ferenc művében, a Pax Corporisban is megtalálható „Eb-agja" címszó alatt.

32 Mivel többek között e levél is már 1610-ben nyomtatásban is megjelent, nagyon valószínű, hogy PápaiPáriz innen vette e kúra leírását. Raphanushoz intézett más leveleiből az is kiderül, hogy gyakran kölcsönöztek egymásnak különböző orvosi tárgyú könyveket. Egyízben arra kéri Raphanust, hogy fia tanítójául ajánljon valakit, aki járatos a latin és görög irodalomban, valamint az orvostudományban. Orvosságot is igen gyakran kért leveleiben, de mindig úgy, hogy nem csupán az orvosság nevét, hanem receptjét is leírja, sőt gyakran használatának módjára is utal. 1577-ben kelt egyik levelében például kislánya számára reberbara port kér, amit — mint írja — majd habos sörbe vetett lenmag pogácsába kíván beadni. Ugyancsak 1577-ben kelt másik levelében például nux-vomica-t kér (ebvész mag, varjúszem, hatóanyaga a strichnin) és hozzáteszi: kóbor kutyákat kíván elpusztítani vele. 30 Az orvosi vonatkozású levelek az alábbi kiadásokban találhatók : 1. Consiliarum et epistolarum Medicinalium Joh. Cratonis a Crafftheim archiatri Caesariset aliorum Medic, ac phylos. Franccfurti, 1592. 2. Scholta: Epistolarum philosophic arum meaicinalium ac chymycarum a summis nostrae aetatis philos, ac medicis exaratarum. ...Franccfurti, 1598.: 2. kiad: Hannoviae, 1616. 3. Számos orvosi vonatkozású levelet tesz közzé többek közt Stiefi és Gillet az 1. jegyzetben idézett műveikben. Az orvosi levelek máig egyetlen — nem teljes — feldolgozását Berndorfer Alfréd végezte el: Dudith András orvosi levelei. Természet és Technika, 1953. 8. sz., továbbá: Die medizinische Briefe des ungarischen Humanisten Andreas Dudith. Comm. ex. Bibl. Hist. Med. 2 (1956). 46-71. 31 Scholtz i. m. (1. 30. jegyz.); id. Magyary-Kossa Gy. : i. m. 356 — 357. 32 Pápai Páriz Ferenc: Pax Corporis. Kolozsvárott, 1690. VIII. könyv, XVIII. r. XXIX.