Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)

TANULMÁNYOK - Szilágyi Mihály: A boszorkányperek orvostörténelmi háttere Tolna megye Duna menti községeiben

Az orvostudomány előtt nem ismeretlen a hallucinogén anyagok narkotikus hatása. A tropánvázas alkaloida tartalmú növényeket valószínűleg régóta felhasználják fájdalomcsillapításra éppúgy, mint bájitalok készítésére. /. Flavius az i. sz. I. században megfigyelte, hogy a tűzvörös baarasgyökér (mandragóra) nagy keresletnek örvend.

23 A középkorban is úgy vélték, hogy a mandragóra finomra őrölt gyökere italban feloldva szerelmessé teszi azt, aki elfogyasztja.

24 Mindezek ismeretében nem csodálhatjuk, hogy a boszorkányok által használt ír-fajták és kenőcsök rejtélyének megfejtése is régóta foglalkoztatja a kutatókat. A boszorkánykenőcsként ismert kábítószer élvezője átélte mindazokat a fantasztikus eseményeket, amelyeket a Duna mentéről származó perek megörökítettek. Fejér Ilona szexuálhallucinációs élményei közül való az a töredék, amit itt idézünk: „Hált vélem (ti. az ördög) és volt közöm véle, testembe tevén testit hideg volt, csontbul való, sokáig tartván testemben, és valamint a férfiúval szokás közösködnyi, úgy volt nékem is véle közöm s teczet is nékem."

25 Vörös Ilona a boszorkánykenőcs használatának tulajdonítja, hogy repülve tehette meg az utat a boszorkányösszejövetelekre.

26 A sárközi nép hiedelemvilága ma is őrzi a repülő boszorkányok történeteit. Szeged környékéről Alsónyékre és a decsi hegyre is eljártak a boszorkányok. „Megkenték a hónaljukat bűbájos irral, szárnyuk nőtt és elröpültek. Leszállottak és riogatták a falut. Éjszaka múltán megint megkenekődtek, és vissza Csanádba... Bogár gazda egyszer reggel kiment az udvarra, hát ott rídogál egy menyecske. Miként került ide ? — kérdezte Bogár. Csanádból jöttem a boszorkányokkal — vallotta az asszony —, de nem tudtam megkenekődni, és itt ragadtam."

27 A füvek, gyökerek és levelek főzeiéből készült kábítószerek élvezete közben úgy érezték, mintha szép szál fiatalemberekkel szeretkeztek volna. Sánta Pilától azt kérdi a vizsgálóbíró, hogy: „Miért szeretted jobban az ördögöt, mint az uradat?" — Mire a vádlott: „Az uram vén volt, az ördög pedig ifjú.. ,"

28 Vörös Ilona arra a kérdésre, hogy szeretkezett-e Plútóval, azt válaszolta, hogy: „Mindannyiszor valahányszor köllött, és szép ifjú legény képében velem közösködött." Tamás Zsuzsa dunaszentgyörgyi boszorkány is részt vett a gellérthegyi összejöveteleken, s az ördöggel vigadozott, az egyikének mátkája is lett. Mindezt ő is a kábítószerek élvezete nyomán vallotta.

29 Kóczián Géza föltevése szerint a boszorkányok a tropánvázas alkaloidákat tartalmazó készítmények élvezete közben azt hitték, hogy kapcsolatot teremtettek az ördöggel, szerződést kötöttek vele, megtagadták az istent, és ennek ellenében rontó vagy segítő praktikákat végezhettek. A kuruzslói minőségben eljáró vádlottak valamilyen fortéllyal bejuttatták áldozatuk ételébe vagy italába a pszichotomimetikumot, amitől az illető hallucinálni kezdett (pl. érezte, hogy görcs kínozza vagy megbénult). Megfelelő honorá23 J. Flavius: A zsidó háború. Budapest, 1963. VII. könyv, 6. fejezet. 21 Scheiber Sándor: Folklór és tárgytörténet I. Budapest, 1977. 202. 25 TmL A. c. iii. 169. 26 TmL A. c. iii. 167. 27 Féja Géza i. m. 229. 28 TmL A. c. iii. 167. 29 Uo.