Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 105-106. (Budapest, 1984)

TANULMÁNYOK - Szilágyi Mihály: A boszorkányperek orvostörténelmi háttere Tolna megye Duna menti községeiben

A BOSZORKÁNYPEREK ORVOSTÖRTÉNELMI HÁTTERE TOLNA MEGYE DUNA MENTI KÖZSÉGEIBEN* V-'lyan korba kalauzoljuk el az olvasót, amelynek hiedelemvilágában kulcsfigurát játszottak a boszorkányok. A helyszín, ahol a gyanúsítottak mozognak: a Duna Tolna megyei szakasza, Decstől Dunaföldvárig. Az időszak kereken félévszázad: 1713—1762. Kell lennie valami történeti izgatóanyagnak, hogy a boszorkányperek gyűjtése és a bennük rejlő tanulságok levonása régóta foglalkoztatja a kutatókat. A Tolna megyei Levéltárban megtalált 32 boszorkányper aktái nemcsak a jog- és művelődéstörténet, a néprajz és a nyelvészet művelőinek kínálnak bő ismeretanyagot, hanem az orvostörténészek is haszonnal forgathatják. Arra a kérdésre keresünk választ, hogy miben láthatjuk a boszorkányperek hátterét és mit hasznosíthat mindebből az orvostörténet. A boszorkányperek a Rákóczi-szabadságharc bukását követő első években lángolnak fel. Ebben az időszakban lendül fel Tolna megye újratelepítési mozgalma. A korabeli büntetőperes és szolgabírói iratokból kitűnik, hogy a Duna-mente népe nehezen kezelhető. A közgyűlési jegyzőkönyvek a 18. században egyvégtében sürgetik a vagabund elemek, a földesurakat elhagyó telepesek üldözését, de csekély eredménnyel. A hiedelem a Magyar Nyelv Értelmező Szótára (1959) szerint: „valakinek valamiről alkotott, kellően meg nem alapozott, helytelen, téves véleménye; téveshit, tévhit; babona", amelynek szinonimái: balhiedelem, hiszem, előítélet stb. A hiedelem mint sajátos tudattartalom, még a 18. században is háttérbe szorította a józan ész és a tudás által vezérelt cselekedeteket. A boszorkányperek áldozatai keservesen megszenvedtek azért, hogy maguk és kortársaik inkább hittek a babonák erejében, mint a természettudomány eredményeiben. A babona természetrajzában föl kell figyelnünk arra a ki nem mondott igazságra, hogy a világmindenségben minden összefügg egymással. Az egyén élete sem folyhat elszigetelten a társadalom egészének sorsától. A babonás gondolkodásmód ezért analógiát keres és talál is az események között. Elégeti a boszorkányfogta seprőt, s lám, általa megsemmisíti a félelmetes bűvös tudományt is.

1 SZILÁGYI MIHÁLY BOSZORKÁNYHIT, SZÉPASSZONYOK * Előadás formájában elhangzott a MOT 1982. május 20-i ülésén. (A szerk.) 1 Tolna megyei Levéltár. Acta criminalia (továbbiakban: TmL A. c.) iii. 1/1.