Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Gyárfás Ágnes: Domby Sámuel (1729—1807) élete és munkássága

A SVÉD TUDOMÁNY HATÁSA A MAGYAR GYERMEKGYÓGYÁSZATRA A himlő problémája a 18. században egész Európa orvosait foglalkoztatta."

7 A svéd Nils Rosen von Rosenstein

08 kimutatta, hogy az utóbbi himlőjárványoknak a lakosság 10%-a esett áldozatul. Elfogadta, hogy a keleti népek gyakorlatának van reális alapja, hiszen utazók emlegették előtte eseteiket, midőn gyermekeiket beoltották az ottani orvosok, és nem kapták meg a himlőt. Rosen 1766-ban írt könyvében leírja az oltás módját. Könyvét nagyon rövid idő alatt lefordították minden világnyelvre, s 1785-ben a könyv himlőoltási fejezetét magyarra is áttette Báti János Kolozsvárt. A hosszú című könyvecske címoldala tartalmi ismertető is. A megyei főorvosok megveszik a több nyelvre lefordított, nagyon népszerű svéd pediatriát, és megkísérlik az oltásokat. Domby könyve előszavában utal arra, hogy korábban fordította le a Rosen-könyvet, de annak „kinyomtatása sok és nagy akadályok miatt.. . a mostani időre haladott." A kinyomtatás a himlőjárvány Borsod megyei sorsára nézve majdnem lényegtelen. Számunkra az a döntő, hogy Domby ismerte a művet és az oltást gyakorolta. Szendrei megemlíti, hogy az országos himlőjárványok érdekes módon Borsod megyét elkerülték vagy csak kis részben érintették, idézi szavait Marjalaki Kiss Lajos Miskolc népszámlálásáról írt tanulmányában.

í;9 Debreczenyi Bárány Péter megyei statisztikájában ugyancsak felfigyel erre a jelenségre.

70 „Miskolc város lélekszámának fejlődésében 1780—1819-ig kedvező haladást tapasztalunk. Ellenben az 1820-as évektől kezdődően minden évtizedben kevesebb az élve születettek száma, mint a halottaké. Száz év népmozgásából a 1784—76-i négy év volt a legkedvezőbb, ti. 1892-ig, mert a megadott négy évben egyedül a reformátusok 565 főnyi szaporodást mutatnak."

11 Miskolcon akkor két megyei főorvos élt és működött. 1781-től kinevezik a nagy tehetségű Benkő Sámuelt is, aki a dijoni akadémia nagydíjával érkezett haza, s egyetemi katedra várományosa is volt. Benkő is írt egy ismeretterjesztő művet a himlőjárvány idején. A Hójagos Himlőről való tanácsadás címmel (1788), azonban a munkában nincs szó az oltásokról. Ő belgyógyász, topográfus, orvos-meteorológus volt.

72 Domby tudományos igénye a gyakorlat szükségleteiből fakadt. Hogy a gyermekgyógyászat különösen érdekelte, azt Füsti Molnár Sándor vette észre elsőnek.

73 Felhasználta régebbi kapcsolatait a himlő oltásának módszertani elsajátításához, és 67 Jenner, Eduard (1749—1823) angol sebész. 1775 óta foglalkozott a himlőoltással; 1798-ban teszi közzé eljárását, mely sok ellenzőt talál. 68 Rosen von Rosenstein, Nils (1706—1773) svéd gyermekgyógyász, uppsalai egyetemi tanár és udvari orvos. Előbb a természetrajz professzora, majd felcseréli tanszékét Linnéével, aki addig a medicinát tanította. Rendkívüli egyéniség volt: nagy tudású, alapos, közszeretetnek örvendett Európa-szerte. Főművével, az Underrätelser om barnsjukdomar och deras botemedel (1765.) cíművel az önálló gyermekgyógyászat megteremtője. Rosen könyvének első fordítójaként Báthi (Báti) Jánost tünteti fel Bartók Imre: Svéd—magyar orvosi kapcsolatok (Bp. 1969. 10.) c. művében, s Domby fordításáról azt írja, hogy „ismételten lefordították magyarra". Báthi János a himlőről szóló fejezetet ültette át nyelvünkre. A gyermekorvoslás kézikönyvének első magyar fordítója Domby Sámuel. ß,J Marjalaki Kiss Lajos; Régi népszámlálások Miskolcon. Miskolc, é. n., 3. 7(1 Debreczenyi Bárány P. i. m. 71 Marjalaki Kiss i. m. 72 Benkő Sámuel (1743—1829) orvos, bölcsésztudor. Életét, műveit legrészletesebben Szinnyei Magyar írók... c. műve tárja fel. Életrajzát új adatokkal kiegészítve, művei méltatásával Szabadfalvi József: Benkő Sámuel Topográfiája c. tanulmányában írta meg. (1. II. jegyzet) 7:i Füsti Molnár Sándor i. m. 207.