Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Gyárfás Ágnes: Domby Sámuel (1729—1807) élete és munkássága

hatott. 176l-ben történt halála után a patikát fia vezette tovább.

9 Trangus doktor egyben a megyei főorvosi tisztet is betöltötte 1745 óta.

10 Azonkívül több chirurgus és bába is tevékenykedett a városban, az egyikről említést tesz Benkő Sámuel is nevezetes Topográfiájában." Név szerint Kálmán sebészt említi. Egy levéltári adat ismertet meg minket a város és a megye chirurgusainak nevével, képzettségével, sőt azzal is, hol és kinél tanulták a mesterséget.'- A dokumentum a sebészek, patikusok, bábák vizsgáiról szól. Miskolcon nyolc sebész működött, mind városi alkalmazott, átlagosan 20 forint fizetéssel. Egy bábát említ az írás, Ncszléri Juditot, ki 50 forint fizetést kapott. Sebész működött még Szendrőbcn, Szentpéteren kettő, Sajókeresztúron, Diósgyőrben, Ónodon, Csaton, Mezőkeresztesen, Ernődön. Domby Sámuel munkatársai voltak, de alárendelt helyzetűek, mert képzettségük mesteremberi színvonalú volt. Molnár György miskolci sebész esetében például kiemeli a dokumentum, hogy „anatómiát is tud". Viszont kollegiális jó viszony fűzte Dombyt Theophilus Trangushoz, az idős Trangus fiához, kivel együtt vizsgáztatta a chirurgusokat és a patikusokat, s kivel több patikavizsgálaton is részt vett. 1782-ben új orvost neveznek ki a városba, a nagy tudású Benkő Sámuelt. Első dolga, hogy megírja a város orvosi helyrajzát, mely máig nagyon megbecsült helytörténeti dokumentum. Teljesen érthetetlen, hogy orvosi helyrajz lévén, egyetlen orvost, bábát nem említ és még csak utalást sem tesz az egészségügy szervezettségére. Ugyanakkor a XVIII. század második felében hazánkban nagyot lép előre az egészségügy szervezete. Mária Terézia van Swieten segítségével megszervezte és megvetette a modern egészségügy alapjait.

13 Az egészségügy normatíváit magában foglaló rendelkezést 1770. szeptember 17-én tették közzé." Minden, amie rendelkezést megelőzte, próbatétel volt: megkövetelhető-e vagy nem az országban működő hivatott orvosoktól valamely előzetes helytartótanácsi rendeletben kiírt feladat. Van Swieten maga vizsgáztatott le minden városi és megyei főphysikust, csak kiváló és kiművelt embereket nevezett ki c jelentős pozíciókba. A rendelkezések között jelentős az 1745-ös, amelyben Mária Terézia elrendeli az orvosok, gyógyszerészek, sebészek és bábák összeírását, és az ugyanez évben megjelent Torkos Justus János féle Taxa, mely egy előzetes patikusi és orvosi rendtartásnak fogható fel.

15 Száz évvel később Miskolcon egy lelkiismeretes megyei főorvos, Kun Tamás kiadja saját és utódai „tiszti körének" normatíváit.

10 E műben annyi az új, hogy fejezetet kell szentelnie a szegénység ügyének, mert száz év alatt hazánkban felfokozottan újra termelődött a szegénység. ,J A Trangus patika helyét az idézett összeírás alapján lehet pontosítani. A Benkő Sámuel Topográfiájában (1782) közöltekkel nem egyeznek az adatok. Benkő a 26. oldalon Kopnikumot említ, holott az összeírás szerint a Pecze mai Kossuth utcai kanyarulatához a Trangus patika kertje ért le. Ez a kérdés még tisztázatlan. 1(1 Baradlai János—Bársony Elemér: A maçvar gvógvszerészet története az ősidőktől a mai napig. Bp. 1930. I—II. köt. 11 Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza. Sajtó alá rend. és bev.: Szabadfalvi József. Ford.: M. Kiss Júlia. Miskolc, 1976. 12 Borsod megyei Levéltár, Acta Pol. XII. II. 53. A megye sebészeinek pontos adatai, iskolázottságuk, sőt mestereik neveinek feltüntetésével. Gyárfás Ágnes: Borsod megye sebészei 1766ban. Borsodi Orvosi Szemle 1985. 1. 157—162. 13 Linzbauer Xavér Ferenc: A magyar korona országainak nemzetközi egészségügye. Buda, 1856. 11 Linzbauer, X. Franciscus: Codex sanitario-medicinalis Hungáriáé. Buda, 1852—1856. I—

III. köt. (Generale Normativum Sanitatis: 821—871.) 15 Demkó Kálmán: A magyar orvosi rend története a .. .XVIII. sz. végéig. Bp. 1894. 489. 16 Demkó i. m. 489.; Kun Tamás: A megyei főorvos tiszti köre. Miskolc, 1861.