Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Gyárfás Ágnes: Domby Sámuel (1729—1807) élete és munkássága

so A PÁLYAKEZDŐ ORVOS Egyetemi éveit Utrechtben töltötte. Weszprémi felsorolásából tudjuk, hogy a magyar ifjak a város kitűnően működő nyomdáiban adták ki tanulmányaikat, disszertációikat, s hazájukba visszatérve diplomájuk mellett bemutathatták tudományos műveiket is. Utrecht polgári kultúrája szilárd volt és a tudományos életre is kihatott. Egyetemét, melynek professzorait gazdagon megfizeti, maga a város tartja el, s az intézményt sajátjának vallja.'' Domby Sámuel könyveivel, a tokaji borokról írt saját művével és diplomájával tér haza, s Miskolcon telepszik le 1758-ban gyakorló orvosként. Miskolc ekkor virágzó mezőváros. Bár a diósgyőri koronauradalom legnagyobb birtokteste, nem süllyed alá jobbágyi létbe, hanem szerencsés fekvését kihasználja és kereskedéssel tör ki a szegénysorból. Minden család „furmányoskodik", fuvarral foglalkozik. Ahogy Vályi András mondta, Miskolc a „lengyeleknek, cseheknek élettárja". A város legősibb utcája a Piatz utca a mai Tanácsház tér és a Széchenyi utca területének felel meg. Itt zajlik a vásári élet, nyüzsgő adás-vevés folyik a macskaköveken. Áll az avasi templom, alatta már lakott a Papszer utca. A református kollégiumban kisdiákok és felső osztályosok tanulnak, s a kollégium menzáját ez idő tájt helyezik a Papszer utcába, a mai paplak helyére. Ekkoriban már régi településnek számít a Czipó utca, a mai Kossuth utcán. A város déli árka a Palóczy utca túloldalán húzódik, s a posta előtti tér és a Minorita templom területe már a város vége, malom működik arrafelé. De már tervezik és nemsokára megépítik a katolikusok iskoláját és hozzá a barokk stílusú Minorita templomot. A város átellenbe eső másik vége a Mindszenti templom volt, környékén ispotály állt az öregek számára. Domby a város szívében vett házat, a mai Tanácsház téren. Egy összeírás alapján derült fény pontos lakóhelyére, s ez az összeírás fényt derít akkori életkörülményeire is.

G A ház, amelyet megvett, akkor földszintes volt, az utcára nézett. Később, a nagy tűzvész alkalmával leég a háza, és amikor újjáépíti, már emeleteset építtet. A tűzvész azonban 1781-ben volt, s mi még a hatvanas évek végén járunk, pontosabban 1768-ban, mert az összeírás, ahol megtaláltam a levéltárban Domby Sámuel lakóházát, ez évből való. Domby még 1768-ban is nőtlen, egyedül él (domini: 1) közlik a hivatalos adatok. Van egy szolgája (collab: 1) és semmiféle hozzátartozója nem él vele (personnae: 0).

7 Ez a ház a Tanácsház tér 7—9 sz. épületnek felel meg. Jobbról levő szomszédja „Nemes Zsérczi Andrásné asszonyom, egy házban lakva Nemes Dongó Istvánnal", a balról eső szomszédja Nemes Szi Imre Úr. A Dombi név elterjedt volt Miskolcon. Ugyanez az összeírás említ egy másik Dombi Sámuelt, de ő piktor, „az Ujj Város Peez mentibe" lakik és evangélikus vallású.

8 Domby Sámuel mellett másik orvos is működött Miskolcon, az idős Trangus Illés. Trangus doktor egyben patikus is volt, a mai Pannónia Szálló és Nemzeti Bank között állt virágzó patikája. Az utca felé nézett a patika egy kis italmérése, ahol reggeli italt árulNémeth László (1770—1806): Az európai nevezetesebb országoknak rövid leírása. Sopron, 1795. 336. 6 Vö. Gyárfás Ágnes, 30. sz. (irodalom) 7 Borsod megyei Levéltár iratai között: Miskolc város Tan. iratai. Spec. XXI. Fase. VII. 73. Belső borítóján: Spec. XXI. Urbarialium Contribunionalium Portám Conscriptiorum. . . Fase. VII. Num. 1768. Az összeírást Sori György és Bárány Márton végezte. A térbeli összehasonlításhoz szükséges az 1817-es telekkönyvi térkép (Dombi István földmérő munkája) és a hozzá tartozó telekkönyv. * A miskolci Evangélikus Egyház esperes lelkésze, Szebik Imre szíves segítségével megtalált adat.