Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Birtalan Győző: A felvilágosodás mentálhygiénéje külföldön és Magyarországon

felkelte, tengerszoros, hegyek stb.)"?

0 Lenhossék azonban arra is figyelmeztet, hogy a természetben való gyönyörködésnek is léteznek kóros tülhajtásai. „Ez a fajta rajongás ( Schwär mer ey) valamennyi életszférára hátrányosan hat. Túlságosan igénybe veszi a képzelő erőt, tompítja az érzéket a polgári és társasági élethez tartozó minden dolog iránt. Ez a szenvedély a figyelmet a maga tárgyára irányítja és alkalmatlanná teszi az embert a gyakorlati élet gondolataira és cselekvéseire ."

9U Ami a zene és az érzelmek kapcsolatát illeti, a szerző felsorolja a hangközök, a hangszínek, a ritmusok hangzásélettani hatásait. Hangsúlyozza azonban a lényeget: a zene „a lélek beszéde ... ./4 zene és a dal az emberi érzetek, érzések, indulatok és szenvedélyek velünk született hangzásainak utánzatai . . . ilymódon erőteljesen alakítják érzéseinket és megragadják képzeletünket ",

97 Mind Kibédi Mátyus István, mind id. Lenhossék Mihály sokat idézik a görög és a római auktorokat. Alig hihető, hogy ezt csak műveltségbeli hivalkodásból tették volna. A klasszikusok számukra is — mint tudós kortársaik számára általában — az eszmén yesített múltból üzenő, erőt adó ősök. Olyanok, akikben az emberi faj létét biztosító erények, a távlatokban gondolkodó tisztánlátás még töretlen. A 19. sz.-forduló embere már teljes mértékben felfogta, hogy az egykor örök érvényűnek remélt társadalmi normák meginogtak. Többen a kor legjobb orvosai közül felismerték azokat a veszélyeket, melyek az európai társadalom e viharos átalakulásában az ember testi és lelki egészségét fenyegették. Láttuk mit tehettek az érzelmi-indulati élet tömegesen fellépő feszültségeivel szemben. Legjobb tudásuk szerint meghatározták e jelenségek természetét, elemezték mechanizmusát, hogy azt megismerve, úrrá legyenek felette. Arra törekedtek, hogy az értelem és az erkölcs erejével megszilárdítsák az emberi tartást. Summary In the mid-eighteenth century, there was an ever increasing interest for scientific psychology in Europe. The phenomena of the mind were studied through several approaches. Hartley's theory popularized the idea that the phenomena of the psyche are accounted for by the activity of association. Haller's famous animal experiments of irritability and sensibility established the link between psychology and physiology. The basic questions of epistemiology were treated by many authors. The relation of experimental cognition to the mind, the problematics of objective value of acquired knowledge were questions which arose in full significance in the century of the Enlightenment. Hume's sceptic standpoint in this field had a great influence, among others on Kant's philosophy. The representatives of the school of Scot (Th. Reid, D. Stewart) started from the postulate of innate, common sense practical judgement. The German Christian Wolf studied the psychology of the faculties. Condillac, Lamettrie and Cabanis were outstanding representatives of the psychologic trend of French mechanistic materialists. But the interest in psychology was increasing not only among professionals at that time. In the intellectual circles of society, there was in general a growing susceptibility towards the manifestations of human subjectivity. Social contacts became more direct, more informal and easier. Hitherto neglected intimate feelings, subtle reflections found expression in the literature of the age. The man of the Enlightenment stepped out of the traditional system of thoughts 95 Uo. I. köt. 487. !IB

Uo. II. köt. 123. 97 Uo. I. köt. 493.