Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Birtalan Győző: A felvilágosodás mentálhygiénéje külföldön és Magyarországon

szikus diaetetika szellemében értekező Kibédi Mátyus müveinél. Abban is különböznek azoktól, hogy a provinciális erdélyi viszonyokkal szemben, a jóval elevenebb nyugatmagyarországi és a bécsi városi életet tükrözik. Érzékeltetik a forradalmi eszmék és a napóleoni háborúk nyomán felfokozódott lelki erjedést, az érzelmek és szenvedélyek viharzását. E tárgykörről a szerzőnek igen sok árnyalt mondanivalója volt. És nemcsak a lélektani jellemzés síkján, hanem élettani—kórtani összefüggésben is. A két magyar orvostudós szemléletét párhuzamba állítva, vizsgálódásaink három kérdéscsoportra irányulnak. Vizsgáljuk: /. az emberi pszichéről, annak szerkezetéről és működéséről vallott nézeteiket, 2. a szenvedélyek és kedélyindulatok orvosi megítéléséről kialakult felfogásukat, 3. véleményüket a megelőzés és a gyógyítás lehetőségeiről. Ad 1. Kibédi Mátyus lélekfogalma összetett, két részből áll. Az alacsonyabbrendű ,,testi lélek" és ókori „spiritus naturalis" és a „spiritus vitális" összevonásaként fogható fel. A felsőbbrendű vezérlő ,,okos lélek" a Stahl-féle „animához" áll közel. Az utóbbi szabad akarattal rendelkezik és felelős a „testi lélek" igényeinek megvalósulásáért: „Szabadságában van az érzékenységeket regulázni, az az, hogy által-látván a dolgok rendiből előre ménému rossz, vagy illetlen dolgok fognak majd elé-kerülni, azok előtt az érzékenységeket elfordítsa, vagy bé-zárja és szép, jó és tisztességes dolgokra függessze. . ."

ce Az irányítás lényegében az indulatok feletti uralkodás kérdése. Ezek forrása az emberi nagyravágyás, az isteni állapot elérésének törekvése. „Ez a ki tett tzélnak el-érésében való erős vágyás vagy kívánság, és az erre szükséges eszközöknek megszerzésében az ártalmasoknak el-hárításában való szorgalmatos igyekezet már az «' mi Indulatnak mondatik az elmében."

61 Annak ellenére, hogy e barokk vallásos megközelítésben az indulatok a bűn állapotából származtathatók, Kibédi Mátyus erőteljesen hangsúlyozza, hogy az indulatok az élet nélkülözhetetlen mozgatói. „Az Ember is Indulatok nélkül soha semmi terhetske dologhoz nem fogna; azt végig ki nem folytatná, ha az Indulatoktól nem ösztönöztetnék, és az okossághoz menne elébb mindenkor tanáts kérdeni."

1

'

8 Az orvos dolga — az Összefüggések ismeretében — visszaszorítani a rossz indulatokat, melyek a temperamentumból, az elme betegségeiből, hibás szokásokból, tudatlanságból erednek és utat nyitni a hasznosaknak. Id. Lenhossék Mihály, ugyanezeket a problémákat sokkal differenciáltabban, az anatómiai és élettani viszonyok figyelembevételével válaszolta meg. Vele ezért hosszabban kell foglalkozni. Következetes vitalista: „Nem a testünk nyers materiális anyaga, hanem testi szerveink vitalitása, — az általános erőknek az organikus formákból és keveredésükből létrejött különleges módosulatai — valamint a szervezetben kibontakozó és a különböző polaritásokban megnyilvánuló életanyag közvetítenek a test és a lélek között."

69 Ám ez a vitaiizmus, Lenhossék felfogásában, nem üres metafizikai általánosságban mozog, hanem az egyes szervek és szervrendszerek anyagi felépítéséből indul ki. Ezek jellemző funkcióit leíró munkahipotézis. Ebben a szemléletben John Hunter és Bichat hatását érzékelhetjük, akik az életfolyamatokat a szervezet részeire lokalizáltam speciális megnyilvánulásaikban próbálták megragadni. E vizsgálatok során alakult ki az a Lenhossék által is elfogadott nézet, hogy a para66 Kibédi Mátyus 1.: Ó és új diaetetica... Pozsony, 1793. VI. köt. 601. 87 Uo. 572. 68 Uo. 577. 69 ld. Lenhossék, M.: Darstellungen des menschlichen Gemüths. Wien, 1834. 1. köt. 107.