Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Környey István: Széchenyi István lelki alkata és elmebetegsége
reménykedéssel, sem a munkámmal". Az ellentétek tömkelegében Széchenyit szükségszerűen elérte az önállóan gondolkodó igazmondók balsorsa. 80 Következetlenségnek látszott, hogy tervei megvalósításáért befolyást kellett szereznie a vezető körökre. A velük való érintkezésben lehetőleg meg kellett tartania a formákat, hogy el ne idegenítse őket. Ez az ellentét főleg akkor vált szembeszökővé és vezetett gyanúsításokra is. amikor hivatalt vállalt. Széchenyi lelkének legnagyobb ellentmondásai közé tartozik, hogy vallásossága — amely, ha nem is mindenben, a katolikus szabályokhoz alkalmazkodott — megtűrte fiatalkori életmódját és végül öngyilkosságát. Vallásossága valóban a lélek legmélyéről fakadt. Azonban vagy talán éppen ezért, nem építhető olyan logikai ívbe, amely igazolná Szekfü Gyula fejtegetéseit: Széchenyi „aktív vallásossága" lett volna forrása törekvéseinek a tökéletesbülésre és tökéletesítésére, beleértve a speciális haladást. Kétségtelen, hogy „perfekcionizmus"-ának egyik pillére vallásos érzése volt, főleg egyéni életében. A humánus törekvések másik pillére Széchenyinél is, mint annyi kortársánál, a felvilágosodás gondolkodásmódja. Szekfü egyébként nagyon szép fejtegetéseivel szemben hangsúlyoznunk kell — amire később határozottabban vissza kell térnünk —, hogy korlátozott a jogunk az annyiféle, sokszor tudattalan, a háttérben levő tényező hatásaként kialakult psychés megnyilvánulások mögött logikai egységet keresnünk. Helyesebben látták meg Széchenyi lelkivilágának vallásos oldalát Grünwald és Prohászka Ottokár, akik egyetértettek abban, hogy „az élet derült s harmonikus felfogására nem hajlott. . . ily szertelen lelkület mellett harmonikus, vallásos typust nem lehetett megszerkeszteni. . . így vagyunk vele más tekintetben is. . . Befejezett tökéletes typust egy irányban sem adott". 8 ' Széchenyi vonzódott a misztikumhoz, mint nagyon sok más, egyébként exakt gondolkodású egyén is. Hatottak reá álmai, hajlama volt arra, hogy tényeket szimbólumként értékeljen. Már 30. életévében ír „glóbuszunknak" és önmagának összefüggéséről „a szellemvilággal". 88 .Nagyon leverte Vásárhelyi hirtelen halála. Baljóslatok iránt igen fogékony lelke Vásárhelyivel együtt tervezett nagy vállalatainak kudarcát olvasta ki e szerencsétlenségből, s hogy ezt tőle kitelhetőleg megakadályozza, a Tisza-szabályozásban résztvevő barátaival fogadalmat íratott alá, amelyben ...munkájuknak... folytatáséit ígértette meg velük" 8 " Ismeretes, hogy a Lánchidat valósággal tevékenysége, sikere jelképének érezte. Csak késői, 1848. július 25-i feljegyzését említem? „Midőn nyolc nap előtt lezuhant a hídlánc — egészen világosan megjelent előttem a küszöbön álló zűrzavar7" 90 Sokan utalnak arra a hatásra, amelyet a romantika, maga is az ellentétek világa, gyakorolhatott Széchenyire, Chateaubriand, Byron, Lamartine lelke olvasójára. Bár ez inkább csak a kifejezésmódra áll, hiszen hajlama a szélsőségekre alkati volt, nem külső tényezők okozták. A kor romantikus levegője diktálhatta, ha az emberek megvetéséről 8li „... politikai helyzetem, betűszerint, két pad közti lön". A Kelet Népe. M unkáinak Török kiad. i. m. II. 21. Ferenczi kiad. i. m. 230, az eredeti 36. H? Prohászka Ottokár: Gróf Széchenyi István vallásossága. Széchenyi eszmevilága. I. 1912, 64—65. De kifejezésmódja talán sehol sem emelkedik olyan költői magasságba mint három imájában (1820, 1826, 1833). Naplók, Viszota kiad. i.m. II. 104; III. 109; IV. 357. 88 1823. nov. 4. "Ich fühle, dass ich mit der Geisterwelt eng zusammen hänge. Ist es der Teufel. ist es mein Genius, dass weiss ich nicht. . .ist es der zweyte, so wird Hungarn eine Nation!" Nap/ók, Viszota kiad. i. m. III. 21. 88 Friedreich, i. m. 146.; Lipthay S: Gróf Széchenvi István műszaki alkotásai. Bp. Atheneum, 1896. 91.; Naplók, Viszota kiad. i. m. VI. 357. :| " Napló, 1848. VII. 25.
