Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

KÖNYVSZEMLE - Gorin. George: History of Ophtalmology (Somorjai Ferencné) - Harrauer, H.—Sijpesteijn. P. J. (Hrsg.): Medizinische Rezepte und Verwandtes (Magyar László)

Gorin. George: History of Ophtalmoíogy. Wilmington, Delaware. Publish or Perish. Inc. 1982. 630 p. Wilmingtonban 1982-ben egy igen jelentős szemészettörténeti munka látott napvilágot. A szerző. G. Gorin a New York-i Yeshiva Egyetem Albert Einstein orvosi kollégiuma szemészettörténeti tanszékének docense. A könyv legnagyobb értéke, hogy sikerült összefoglaló képet adni a szemészettudomány kialakulásáról, fejlődéséről a kezdetektől napjainkig. A terjedelmes mű az előszó és bevezető után három nagy fejezetre oszlik. Az első fejezetben az ókortól (a középkor, a reneszánsz és a 17—18. századon keresztül) a 19. század első feléig ismerjük meg a szemészet történetét. A második rázben az 1850-1925 közötti időszakkal foglalkozik. A fejezetek egymásutánjában a földrajzi elv érvényesül, a nyugat-európai országokkal kezdi (Németország, Nagy Britannia, Franciaország. Olaszország, Spanyolország, Portugália, Dánia, Svédország. Norvégia, Finnország). Ezt követően az Egyesült Államok. Kanada és Latin-Amerika szemészettörténetét tárgyalja. Mindegyik országnak részletesen ismerteti orvosi fakultásait, egyetemeik történetét. Majd a kelet-európai országok és közel-keleti országok ismertetése következik. Ezen belül közel három oldalon ismerteti a magyar szemészet történetét, kiemelve a legjelentősebb szemészeket életrajzi adataikkal és arcképeikkel együtt (Fabini J., Hirschler !.. Schulek V., Grósz E., Goldziher V., Feuer N., Hoór K., Imre J., Blaskovics L,). Egy-egy részt szentel Egyiptomnak, Izraelnek a közel-keleti és az arab országoknak (Szíria. Kuwait, Saud Arabia). Szovjetunió és Lengyelország szemészettörténetét együtt tárgyalja. Végül a távol-keleti országok szemészetével ismerkedhetünk meg (India, Japán és Ausztrália). A harmadik rész az 1925 és 1975 közötti időszakban elemzi a szemészettudomány fejlődését. Ebben a szakaszban kiemeli a német, francia és a bécsi iskola jelentőségét, az USA szemészetének nagyarányú fejlődését. Ebben a fejezetben is az előzőhöz hasonló felépítésben ismerteti a különböző országokat. A könyv értékét növeli a gazdag bibliográfia és személymutató, továbbá a rendkívül értékes lényképanyag. Somorjai Ferencné Harrauer, H.

—Sijpesteijn. P. J. (Hrsg.): Medizinische Rezepte und Verwandtes. (Mitteilungen aus der Papyrussammlung der Österreichischen Nationalbibliothek. Neue Serie, XIII. Folge.) Wien, Österreichische Nationalbibliothek — Verl. Brüder Hollinek. 1981. 56 p. XVIII Tábla. Az Osztrák Nemzeti Könyvtár által kibocsátott sorozat új darabjában a bécsi papiruszgyűjteményben található orvosi-természettudományos vonatkozású szövegeket adja ki. E szövegek mindezideig a kutatók számára hozzáférhetetlenek voltak. Eddig négy, a kötet bevezetőjében fölsorolt töredékegyüttes jelent meg a sorozat keretében, amelynek jelen száma huszonkét töredéket ír le. Gyógyszercímkék, receptek, festőanyagok, ár- és gyógyszerlisták egyaránt szerepelnek itt. A filológia hagyományai szerint összeállított anyag tartalmazza a szöveget, a kritikai jegyzeteket, a magyarázatokat és az előforduló szavak, nevek indexét. A kiadók a görög elnevezések azonosításának nehéz munkáját is többnyire sikerrel végezték el. Bevezetőjük értékes kiegészítéseként az orvosi tárgyú papiruszokra vonatkozó irodalom bibliográfiáját olvashatjuk. Külön kis füzet közli a papiruszdarabkák léptékkel ellátott fényképmásolatát. E fényképek láttán értjük csak meg igazán, milyen óriási munkát végzett Harrauer és Sijpesteijn, a szöveget gondozó két tudós, amíg ezt a vékony könyvecskét kezünkbe adhatták. Magyar László