Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

KÖNYVSZEMLE - Galen: On Prognosis. Edition, Translation, and Commentary by Vivian Nutton (Magyar László) - Gelfand, Toby: Professionalizing Modern Medicine (Bánóczy Erika) - Gesamtkatalog der Wiegendrucke. Bd. IX, Lief. 1. (Kapronczay Katalin)

Galen: On Prognosis. Edition, Translation, and Commentary by Vivian Nutton. Corpus Medicorum Graecorum. V.8.,1. Akademie-Verlag, Berlin, 1979. 262 p. Nem a prognosztika tankönyve ez a mű, hanem esetleírások gyűjteménye Galénosz praxisának kincsesházából. Galénosz evvel a munkájával részben magát kívánta védeni a sarlatánság vádjával, részben pedig az orvostársadalmat a valódi sarlatánokkal szemben. S míg a jó prognózisok fontosságát bizonyítja, kollégái többségének korruptságát, tudatlanságát is leleplezi. A munka — bár nem tartozik a jelentős és igazán nagy hatású Galénosz-művek közé — orvos- és kórtörténeti szempontból egyaránt érdekes. A kiadás kétnyelvű: a kritikai apparátussal ellátott görög eredeti megértésében pontos angol fordítás — a mű első modern nyelvű fordítása — segít bennünket. A jegyzetek, elemzések, tárgymutatók hibátlanoknak látszanak, és az európai szakirodalom mellett arab orvosi munkákat is említenek. E kötettel a C.M.G. sorozatához méltó színvonalú, a kutatásban elengedhetetlenül szükséges munkaeszközzel gyarapodott a tudomány. Magyar László Gelfand, Toby: Professionalizing Modern Medicine. Paris Surgeons and Medical Sciences and Institutions in the 18th Century. LondonWestport, Greenwood Press. 1980. 271 p. Toby Gelfand kitűnően megírt könyve jelentős orvostörténeti munka. Medicina és sebészet összeolvadása a francia forradalom évtizedeiben kulcsfontosságú esemény volt a párizsi klinikai iskola és a modern tudományos medicina kialakulásában. A „klinika születésének", melyet Foucault hirtelen mutációként értékel, meg volt a maga gestációs periódusa, s ebben a sebésztársadalom átalakulása játszotta a fő szerepet. A szerző kutatásai a sebészet intézményes és oktatási kereteinek fejlődésére irányulnak a XVIII. századi Párizsban. A XVII—XVIII. sz. folyamán a sebészek királyi támogatással autonómiára tettek szert, társadalmi presztízsüket képesek voltak emelni az orvostudomány hivatalos képviselőivel szemben, s a modern orvostudomány megteremtésében végül az övék lett a vezető szerep. A könyv nagy súlyt helyez a sebészképzés történetének bemutatására, jól dokumentálja, hogyan váltotta fel a céhes titok mesterről inasra hagyományozását a nyilvános kurzusok szervezése, a diploma megkövetelése, míg a műveletlen seborvosból az orvosdoktor egyenrangú partnere vált. A kötetet jegyzetanyag és jól használható tárgymutató zárja. Sajnos a részletes bibliográfiát itt nem közli, csupán a levéltári forrásokat jelzi. Bánóczy Erika Gesamtkatalog der Wiegendrucke. Hrsg. von der Deutschen Staatsbibliothek zu Berlin. Bd. IX. Lief. 1. Stuttgart

—Berlin, Hiersmann-Akademie Verlag, 1981. 160 column. Minden olyan bibliográfiai összeállítás, amely teljességre törekszik a feldolgozásban, hatalmas vállalkozás. Ez különösen vonatkozik az ősnyomtatványok világméretű számbavételére, tekintettel arra, hogy milyen alaposságot igényel egy-egy kötet olyan leírása, amely a pontos azonosítást lehetővé teszi. Csak autopszia alapján dolgozhatnak a feldolgozók, ez szükséges a hű kollációhoz (a mü teljességének, épségének kritikai vizsgálata, állapotának leírása, esetleg teljes példánnyal való összevetése). Az első hét kötet 1905—1938 között látott napvilágot a Hiersmann Verlag gondozásában. A háborús események hatására lelassult a munka, s már csak egy kötet hagyta el a nyomdát 1940-ben. A további kötetek anyaga (hiszen ebben a nyolc kötetben csak az F betű közepéig