Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Környey István: Széchenyi István lelki alkata és elmebetegsége
anyja halála nem vált ki „különösebb meghatottságot. Közöny minden iránt." (1824. január 23.) Pedig szüleihez intézett levelei irántuk érzett rajongó szeretetről tanúskodnak. Jeles kortársainak, rokonainak barátainak balsorsát jóformán mindig csak röviden, a tény megemlítésével örökíti meg. Például Kölcsey halálát is csak regisztrálja, megjegyzés nélkül. Kivétel csupán a három elvesztett nő, akikhez mélyebb érzelem fűzte, s akik miatt bűnösnek érzi magát, és bizonyos mértékig Dessewffy Aurél, amit azért kell méltatnunk, mert kettejük nézetei sokban különböztek. Széchenyi hangulatára kellett hatnia a rengeteg szóbeszédnek, az őt ért bírálatoknak, 47 különösen a szemrehányásoknak, így azoknak, amelyekkel édesanyja illette éppen akkor, amidőn 1823 elején a Henriette Lichtensteinnel tervezett házasság kétségei amúgy is gyötörték. A bécsi arisztokrata társaságban, Pozsony és Pest-Buda politikai mozgalmaiban egyre ismertebbé vált, tehát sokat bírálták is. Politikai önvádlásait némelykor kiválthatták az arisztokrácia tagjainak szemrehányásai, azonban — eltérően Károlyi Árpádtó\ xs — a vádaknak ne tulajdonítsunk elsődleges jelentőséget: legfeljebb olaj lehetett a tűzre, még később psychósisának kezdetén is. Hiszen 1818. augusztus 3-án - Schiller hosszas idézése után — igen lesújtóan ír környezetének ítélőképességéről. 49 A kifogások — és önkritikája ellenére is folytatta tevékenységét a megkezdett irányban. Különösen 1845 áprilisában, amidőn kiszivárog, hogy kormányhivatalt fog vállalni, illetve a kormányt támogatni fogja, érik egymást a közvetlen elítélések és jutnak Széchenyi füléhez a magatartására vonatkozó mende-mondák. 00 Megjegyzendő, hogy éppen ebből az időből jóformán nincsenek depresszív feljegyzései. Említettem és még ki fogom emelni, hogy a közszempontok már igen korán foglalkoztatták Széchenyit. A rendek ellenállási mozgalmáról az 1832. év első felében gyakran tett feljegyzést. Élete döntő cselekményének, a nyilvánosság elé való lépésnek motívumai azonban nem tisztázhatók eléggé. Naplójából sem tűnnek ki. 1825 szeptemberében, alighogy hazaérkezett külföldi útjáról, megjelent Pozsonyban. Igaz, hogy három és félhónapos utazása alatt feljegyzett gazdasági és politikai gondolatokat. A Kelet Népében említi, hogy „kimondhatatlan s több napi belső küzdések után"' lépett „a nyilvános élet' tövis-mezejére'". Céloz a későbbi felesége iránti szerelem ébredésére, s a „nemes lény'" támogató ígéretére. 01 Kétségtelen, hogy az ülések megkezdésétől kezdve sok kitűnő 17 Pl. Andrássy György óvásai a Stádium (eredetileg tervezett címe: Reformatio) kéziratával szemben. Naplók, Viszota kiad. i. m. IV. 239—240. 18 Széchenvi István gróf döblingi irodalmi hagyatéka. Szerk. és bev.: Károlyi Árpád, ill. Tolnai Vilmos. I—III. Bp. Magyar Tört. Társ., 1921—25. I. 141 skk. 19 "... wenn man das Glück hat — weiter, tiefer und ausgebreiteter zu denken, als andere Menschen, und körnt datzu noch eine, so genannte Originalität, die mit Selbständigkeit, Unabhängigkeit und Freiheit allemal eng verschwisiert ist, dann wird man . . .in Österreich. .. geradetzu ausgelacht und für einen Narren gehalten" . Naplók, Viszota kiad. i. m. I. 235. 80 Igen érdekes, ahogyan Széchenyit teljesen félreismeri és, azt hiszem, sokkal inkább önmagát jellemzi Apponyi György ítélete. Apponyi "erzählt mir ganz naif, er habe dem Fürsten [d.i. Metternich] gesagt, wie gut wird nun Széchenyi ziehen. Für Concepcionen ist er nicht — aber für Execution". Naplók, Viszota kiad. i. m. VI. 350. 51 Ferenczi kiad. i. m. 223., az eredeti 24—25.;— Rendőrségi jelentések szerint: „Az 1825. évi... országgyűlés megnyitása után... gróf Széchenyi István és gróf Károlyi György politikai klubot alapítottak. A titkos rendőrség, valamint a bécsi minisztériumok állandóan Széchenyi reuniójának nevezik... A rendőri jelenlések világosan megmondják, hogy a klub tagjai a nemzeti nyelv, a nemzeti alkotmány fejlesztéséről és biztosításáról tanácskoztak. Ezért nevezte a titkos rendőrség csakúgy, mint a bécsi kormány a klubot hazafias (patrióta) klubnak.. . " Takáts i. m. 55. skk.
