Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Környey István: Széchenyi István lelki alkata és elmebetegsége

ban : Széchenyi „széttörte a barátságos egyetértés kapcsait csaknem minden emberrel; pedig széttörte alkalmat s ürügyet keresve majdnem erőszakosan. Méltatlanul bánt velem is.. . Többekkel van ő így. . ., bár azokkal. . .nem került is viszálkodásba. Klauzál, Eötvös, Pulszky, sőt Bezerédy is szembe tűnőié g hidegek eránta"

17 Az elhamarkodott cselekedetekkel szemben áldásos vonása a cyklothymiának, a sokirányú, gyors tevékenység. A Napló tanúskodik arról, mi mindent bonyolít le Széchenyi egy-egy napon: sport, írói tevékenység, közéleti cselekvések, részvétel a társaséletben. Széleskörű köztevékenységének igen-igen különböző problémáit intézi egymást követően.

38 A cyklothym alkatnak megfelel Széchenyi egyik legfeltűnőbb vonása, sokoldalúsága. A filozófusokat ismeri, a nagy görögöket éppúgy mint a francia felvilágosodás képviselőit. Platánból fordítási feladatokat tűzött maga elé. Olvasmányként rendkívül sok régebbi és korabeli jelentős írót említ és idéz. Ám Széchenyi maga, szép szerénységgel, beszámolóját a dunai utazásról „kis zavarék"-nak nevezi, „minthogy rendest csekély dilettant létemre összeszerkeszteni nem igen vagyok képes"

19 Figyelme kiterjed néha jelentéktelennek látszó tényezőkre, gondossága részletekbe menő. „Politikai és társadalmi működése éppen abban ütött el a hagyományos magyar politikától, hogy ennek minden kis mozzanatát végig átgondolt terv mozgatta s a legrapszódikusabbaknak látszó cselekedetek is egészen kiépített rendszernek voltak arányos és pontosan egybe illeszkedő részletei. A nemzet nagy többsége az akadémiában, lóversenyen, casinóban, hídban és színházban csak az egymással kapcsolatban is alig álló hazafias cselekedeteket látta, Széchenyi összefoglaló elméje azonban a nemzeti jólét egymásba illeszkedő s egymást és az egész gépezetet mozgató fogaskerekeinek tervezte e különböző intézményeket."

20 A LÁNGELME Lehetséges, hogy a genialitás-jelleget bizonyos intrapsyches jelenségek adják meg? Korántsem bizonyítható azonban, hogy a lángelmének volnának olyan lelki sajátságai, amelyeket szerényebb formában a köznapi egyénben nem találnánk meg. Széchenyi példája mutatja, hogy az asszociáció menete, hangulati elemek, amiket az intuíció, inspiráció döntő sajátosságainak tekintünk, a lángelmében fokozatilag mások, de emellett sajátos tartalommal is bírnak. Az asszociációnak mind a gyors, mind az ellen17 Ferenczi Zoltán: Deák élete. 1. Bp. 336—337. Már korábban mondotta Klauzál Gábor: „Széchenyi István grófnak elbizakodottságából kikeli vetkőznie, a húrokat kissé mélyebbre kéne feszítenie, javaslatait analízis alá kellene vetnie, s nem azt hinnie, hogy ő az egyetlen ember, aki minden bölcsességnek tulajdonosa, hogy Ő [ti. Klauzál] bizonyára őszinte tisztelője a grófnak, s örömmel engedi át néki a diadalt a közadózás elfogadásának és az ősiség eltörlésének keresztülvitelét illetőleg a főrendi táblán.. . Széchenyi a maga énjének túlságos fontosságot tulajdonít. Ő[t.i. Klauzál]

/e/, hogy a gróf maga fogja magát elhomályosítani. . . " Takáts Sándor : Kémvilág Magyarországon. Bp. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1980. 200—201. IH Jellemző egy igen korai (1815. dec. 13.) feljegyzése: "So sehr ich das Warten und Harren — vom Herzen hasse — da doch in der Welt gar nichts lächerlicheres lebt als ein geduldiger Mann.

.. " l!1 Stádium. Török kiad. i. m. I. 286. 20 Friedreich /. m. I. 207. V.ö.jegyz. 125.