Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Solymár Imre: A völgységi svábság értékorientációi, történeti életmódja és ennek néhány orvosi—egészségügyi vetülete

Ha az idősebbeket faggatjuk a völgységi svábok hagyományos betegségszemléletéről, megerősítik e hozzáállás későbbi meglétét, továbbélését. „. .. Leesett a szénáskocsi tetejéről.. . nem vitték orvoshoz, mert az pénzbe kerül. . . " — mondja egy adatszolgáltatóm. „. . . Nem mentek orvoshoz. Nem mintha nem bíztak volna meg benne, de hát sajnálták a pénzt... " — így egy másik, századunk 30-as éveiről szólva. Mindez teljessé teszi azt a képet, melyet a völgységi svábok regionális mentalitásáról megrajzolni törekedtem. * A völgységi svábok zárt etnikai egysége a történelmi események hatására felbomlott. Nagyobb részük nemzetközi egyezmény alapján kitelepítésre került. A sváb paraszti értékrend egyébként is felbomlásra volt ítélve: a) A megindult belső folyamatok erre utaltak. b) A vagyonelkobzás (föld, ház, jószág) a korábbi felhalmozás célját tette értelmetlenné. c) A földreformból — bizonytalan státuszuk miatt — a szegényebbje is kimaradt. d) Tömegesen kerültek a munkásosztályba, amely más életmód-modellhez való igazodással járt. e) A földreform juttatásai révén bukovinai székelyek, erdélyi menekültek, jugoszláviai magyarok, felvidéki telepesek, alföldi áttelepültek stb. kerültek a Völgységbe. Értékrendjük kölcsönösen hatott egymásra. f) A mezőgazdaság szocialista átszervezése megváltoztatta a földbirtoklás, az állattartás mértékét, jellegét, s ezzel végleg felszámolta a korábbi sváb életmód anyagi alapját.

118 IRODALOM Allinger J. : Hidas 1945 előtti német lakosságának jellemzése. In: Allinger J. (szerk.): Hidas község története. (Kézirat, 1965.) 67—71. Hozzáférhető szövegközlését lásd: Albert Gábor: Emelt fővel. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1983. 399—402. Allport, Gordon W. : Az előítélet. Gondolat Kiadó, Bp. 1977. Andrásfalvy B.: Néprajzi jellegzetességek az észak-mecseki bányavidék gazdasági életében. In: Rúzsás Lajos (szerk.): Az észak-mecseki bányavidék regionális vizsgálata. A M.T.A. Dunántúli Tudományos Intézete „Értekezések 1970". Akadémiai Kiadó, Bp. 1972. 123—167. Andrásfalvy B. : Hagyomány és alkalmazkodás baranyai német és magyar falvakban. In : Paraszti társadalom és műveltség a 18—20. században. I. kötet: Faluk. Szerk. Hofer T.—Kisbán E.— Kaposvári Gy. A Magyar Néprajzi Társaság és a szolnoki Damjanich János Múzeum kiadása. Szolnok, 1974. 141-148. Arató E. : A magyarországi németek és szepesi szászok eltérő fejlődése. In : Arató Endre : A feudális nemzetiségtől a polgári nemzetig. Akadémiai Kiadó, Bp. 1975. 63—67. Balogh P.: A népfajok Magyarországon. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája. Bp. 1902. Balogh S.: A német nemzetiségű lakosság kitelepítése. In: Balogh S.: A népi demokratikus Magyarország külpolitikája 1945—1947. A fegyverszünettől a békeszerződésig. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1982. 77—102. Barabás I.: A bonyhádi tájfajta szarvasmarha tenyésztése. Molnár-nyomda, Szekszárd, 1931. Barta J., ifj.: A felvilágosult abszolutizmus agrárpolitikája a Habsburg- és a Hohenzollern-monarchiában. Akadémiai Kiadó, Bp. 1982. Bálint S.: Mohács hitéleti mérlege a pécsi egyházmegyében. Vigília, XLI. (1976.) 8., 513—516. Bellér B.: Az ellenforradalom nemzetiségi politikaijának kialakulása. Akadémiai Kiadó, Bp. 1975. 118 A kérdés legfontosabb irodalma: Fehér 1. 1968.; Balogh S. 1982.; Komanovics J. 1979.; TalpassyT. 1945.; Bodor Gy. 1975.; Puskás A. 1972.; Kisasszondy É. 1972. stb.