Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Solymár Imre: A völgységi svábság értékorientációi, történeti életmódja és ennek néhány orvosi—egészségügyi vetülete

Ugyanezt látja Illyés Gyula a harmincas években is. A „híres'''' Tolnában, ahol „iparszerűleg" foglalkoznak tejtermeléssel, az embereknek nem jut tej, s a falvakban, ahol hozzáférnek ,,. . .a gyermekeknek szánt mennyiséget is a szövetkezetbe viszik..." — írja a „Lélek és kenyér"'-ben.

94 Sásdi Sándor novellájának házaspárja tehenet vezet haza a kozári vásárról. Micsoda boldogság!... és „...a csarnokban elsején fizetik az ezüstpengősöket a tejért^''' 9. Az emberi kapcsolatok relatív romlása. Csak a gazdasággal törődés 1832-ben Berzsenyi Dániel, 1845-ben Haas Mihály megdöbbenve írnak a magyarországi németek munkamegosztásáról. A német nem kíméli a vászoncselédet! Asszonyok, leányok kaszálnak, szántanak.

90 Valójában a férfi is, családja is „kemény" életet élt. Hallgassuk ezzel szemben Mayer Ferenc Andort, ki szerint Bonyhád környékén az állat, a tájfajta „...kitűnő gondozásban, mondhatni gyengéd ápolásban részesül. Rossz sző, goromba bánásmód vajmi ritkán éri. Istálló rendesen elég jó és kivétel nélkül mindig jól almozva, tiszta puha alomba fektetik..." stb.

97 Ugyanis ha a gazda — úgymond — „...saját tisztaságára egyszer másszor nem is fordítja éppen a legnagyobb gondot, de állatját mindig a legpontosabb tisztogatásban részesíti. . ." A lehető legrosszabb véleménnyel van svábságunkról a szekszárdi Leopold Lajos, a századelő szociológusa, közgazdásza. Két munkájában is a kontrasztot hangsúlyozza: jómódú, dán típusú parasztokról van szó, és mégis legtöbbet dolgozó magyarországi parasztgyermek és parasztasszony a belterjesen, dán módra gazdálkodó, jómódú sváb paraszt — e valóságos Überbauer — gyermeke és felesége. . . Elmondhatjuk, hogy az egészen régimódi és az egészen újmódi parasztgazda egyképpen kizsarolja gyermekeit, felesége és bérmunkásai munka ját."

m Másutt a rosszabbul ruházott gyermekeket említi. A lakást illetően pedig, hogy ,,. . .nem ismernek magasabb standardot az egyetlen hálószobánál. Szülők, öregek, vajúdók és haldoklók egy szobában hálnak.

,m Mégis: ez a szigorúság biztosította a munkára nevelést, az értékrend átadását. Kifelé sem mutatkozott különösebb szociális érzékenység. A szegények és gazdagok létezését csak az eltérő szorgalomnak tulajdonították, hiszen — mint Izményben mondották — ,,. . .kezdetben mindenki egyformán kapott földet".

m) A pap Allinger János évtizedek tapasztalata után írhatta: a hidasi sváb „.. .Jótékonysága igen szűkkörű. Ajtaja előtt megálló cigánynak vagy koldusnak csak egy darab kenyeret ad. Embertársain általában nem sokat segít, mert saját megélhetéséért, vagyonkája gyarapításáért dolgozik."

101 10. Egészség-magatartás Utolsónak hagytuk az egészség-magatartás

102 hagyományos formájának felvázolását. E magatartás olyan időszakban alakult ki, mikor alig néhány orvos működött a Völgy94 Illyés Gy. 1976. 1. 573—544. 95 Sásdi S. 1958. 147. 9fl

Haas M. 1845. 51. 97 Mayer F. A. 1896. 22. 98 Leopold L. 1917. 71. "Leopold L. 1917. 72. 100 Solymár L—Solymárné E. K. 1981. 103 Allinger J. 1964. 68. 102 Az egészség-magatartás 1954-ben keletkezett terminológia. Az orvosi szociológiába EarI Lomos Koos vezette be. Részletesen lásd: Spielmann J. 1984. 156.