Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 102-104. (Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Gyárfás Ágnes: Domby Sámuel (1729—1807) élete és munkássága
ki nem adatott." Nem azt írja, hogy gyermekgyógyászat nem adattatott ki, hanem „ily gyönyörűséges és hasznos munka". 78 És utána felsorolja a sok fordítást és fordítót, és lényegében ismerteti az európai gyermekgyógyászat könyvészetének útját. Rosen könyve az ötödik kiadás után összegezve és a legmagasabb szinten adta Európa orvosainak tudását a gyermekgyógyászatról, hiszen mind maga a szerző, mind a fordítók minden kiadáshoz hozzáfűzték újabb ismereteiket. 1794-ben adta ki először Rosen könyvét magyarul Domby, és Szinnyei adatai szerint még egy kiadást megélt 1812-ben. E második kiadásból egyetlen példányt sem tudtam megnézni, az ismert könyvtárak nem tárják fel katalógusukban. (Talán Erdélyben található.) A könyv 732 oldalon jelent meg és 1 forint 25 kr. volt az ára. Az a mostoha bánásmód, amelyben Domby Sámuel Csapó Józsefet részesítette, őt is utolérte. Amíg korszerű volt, szétkapkodták a könyvét, sőt halála után újra kiadták. Utána azonban teljesen feledésbe merült. A felszabadulás után kiadott magyar gyermekgyógyászati bibliográfiában még a neve sem szerepel. A FONTOS KÉRDÉS 1806. április 30-án fejezi be Domby utolsó könyvét Fontos kérdés... címmel, s ír ajánló sorokat pártfogójának Széchényi Ferencnek. Testileg elgyengült, hiszen az üdvözlő verset író Donits András 79 utal erre, de azt is beleszövi költeményébe, hogy az idős orvos szüntelenül dolgozik, és ír, íróasztalánál várja utolsó óráját. Domby friss indulattal és nagy bölcsességgel állítja össze a gyermeknevelésről szóló könyvét. Testamentumot hagy hátra. Ttt érzi leginkább az ember, hogy szeretete a nemzet minden gyermekének szól, hogy úgy tekinti a nemzetet, mint egy nagy gyermeket, akit szép szóval, sok szeretettel kell „egészségesnek, nagynak, erősnek és hosszú életűnek" nevelni a „természet szerént". Közismert művet választott mondanivalója tolmácsolásához Ballexserd genovai orvos művét, a harlemi akadémiai pályadíjat nyert tanulmányt. 80 Ballexserd művét, mely francia nyelvű volt több alkalommal és több nyelvre lefordították, Domby a német fordítás alapján dolgozott. A Széchényi Ferencnek szóló ajánlás rövid. Valószínűleg tudomására jutott, hogy a Széchényi Ferenc által kiadottCatalogus... tartalmazza az ő eddigi három munkájának címét is (az orvosi tanítás nincs benne), és Széchényi munkásságát „A mi Magyar Hazánkat boldogító, minden Hazafiak előtt nyilvánvaló példás tselekedet"-nek minősíti, s így neki a „Magyar Országi Tudományok Előmozdítójának és Pártfogójának" ajánlja a munkát. Füsti Molnár S. i. m. Donits András nevét a Pintér-féle irodalmi lexikon őrizte meg, mint fiatalon meghalt költőét, életrajzi adatok nélkül. 12 éves korában levelezett Gvadányi Józseffel. (Méltóságos gróf Gvadányi József lovasgenerális Donits Andráshoz írt levelei válaszaikkal. Pozsony, 1834.) A lexikon szerint Donits a század elején meghalt, de Dombyhoz írt levele alapján megállapíthatjuk, hogy 1806-ban még élt. Domby írásmódja szerint Ballexserd. Ezt a módot vettem át. Egyetlen műben találtam rá a nevére: Ladvocat, François Louis (1644—1735) Históriai dictionariuma. Ford. és némi bőv. ellát.: Mindszenti Sámuel. Komárom, 1795, 1809.) c. műben: „Ballesrd (Ballesrserd, Jakab 1726—1774) Genovai polgár. Nevezetessé tette magát a következő írásával : L'éducation physique des enfans 1762. Ez a munka Hollandiában jutalmat nyert. Szintén oly derék a felelete ezen kérdésre: Avagy mi az oka, hogy olly an sok kisdedek halnak meg? Ezen munkában minden féle emberekre nézve sok hasznos igazságok vannak." I. köt. 295.
