Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 101. (Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Kiszely György: Theodor Schwann

A SEJT ÉS A SZÖVETEK SCHWANN SZERINT lA oeteseit és a,*£ffjfi^ 2. Maradó sznyptpk LfiSZt Izolált, önálló spjfo: tlympha-testecsték. Zvér-festecskek, 3. nyálka-test, 4. gemy-testecskék, ftssä Qnátlócte Qss^f-vMtp egresuiUgj^ lepfthelun, 2.fekete pigment. 3.köröm. 4karom, Stoll, 6.szemlencse. HIíSÍ Saték. amelyek fala eg

ymással v. az DÍgfxellülummQ( össz^dvnfjt: 1. porc .csont 2.togak. D&szt Roste

ei

feh, Ro

stomé ^ bd kepz de köteg

ekre fjornJonak: IsejtszDveHtarfe? írugszöv y,os|t A sejtek fbfa és ürpy nsszeofvarit: 1 izmok. 2xJegek, 3capákms erek Doktori disszertációjában a csirke-embryo légzésének kérdését oldotta meg. A légzés tanulmányozása nyomán belgiumi tartózkodása alatt légzőkészüléket szerkesztett a bányamentés céljára. Foglalkozott Schwann az idegregenerációval, idegvégződésekkel (1836), a harántcsíkolt izommal, a fogrostokkal (amiket később Tomes-rostoknak neveztek el), foglalkozott a köröm és a toll sejtjeivel stb. Belgiumi időszakában számos cikket írt a Belga Akadémia számára az erekről, a haemostasisról, a vizelet- és bőrkiválasztásról, a belga Encyklopediába, Orvosi szótárba. 1855-ben összefoglaló rövid anatómia könyve jelent meg az Encyclopédie populaire kiadásában. Néhány szót még Schwann ideológiájáról. Schwann hivő keresztény volt, de tudományos megnyilatkozásai végülis materialisztikusak. Az organizmust fenntartó erők szerinte molekuláris—atomi jellegűek, nem tesz elvi különbséget az anorganikus és organikus természetben érvényesülő erők között. A teleologikus erők működését elutasítja. így ír: „...itt is [ti. az organikus természetben] az anyaghoz kötött vak erők működnek". „Az élőkben mutatkozó célszerűség nem a hatóerőkben van, hanem ahogyan az anyag saját vak törvényeit követve, célszerű egészet hoz létre." Az organizmusok célszerűségük A szövetek felosztása Schwann szerint